Budapest, 2018. (41. évfolyam)

11. szám, november - Horváth Júlia Borbála: SÉTÁLUNK, SÉTÁLUNK - Ahogy lesz, úgy lesz! 1956

szöveg: HORVÁTH JÚLIA BORBÁLA FOTÓ: RIC 3 ti az éterbe: You ain't nothing but a hound dog, Crying all the time... A gyerekek nem érzelegnek, a hangszórót bevágják egyikük hátizsákjának oldalzsebébe, s üvöltő magnó­szó kíséretében bevonulnak a Bródy Sándor utcába. A hangulat tökéletes, az autók kivár­ják, ameddig a csoportkígyó átkel a zebrán, a farok pirosban végződik. A forradalmár diákok tizenhat pontba szedték a követeléseket, amita Rádióban akartak beolvastatni... Éppen, mint március tizenötödikén! A gyerekek ráéreznek a témára, és körbeveszik vezetőjüket, aki fel­gyúlt hangon beszél. A belügyminisztérium betiltotta a tüntetést, de hiába... Az utcákon ezrek vonultak. Skandálták, hogy: aki magyar, velünk tart... Ruszkik haza! Forró vizet a kopaszra! Az volt Rákosi... Utóbbi rigmus aratja a legnagyobb sikert, s a csoport a Pollack Mihály tér felé veszi az irányt. A tömeg érezte erejét, és a szabad­ság mámorát, előkerültek a magyar zászlók, amelyekből kivágták a szocialista címert...­Átvonultak a Parlament elé, Nagy Imrét követelték, de a beszéd hallatán csalódottan hazamentek. Október huszonharmadika egy keddi nap volt, másnap dolgozni – iskolába – kellett menni... A kisdiákok mélyen átér­zik a problémát, de már megérintette őket a feladat. Másnap a Felvonulási téren talál ­koztak, és ledöntötték a több mázsás Sztálin szobrot, sőt egyes részeit lángvágóval felda­rabolták... Ti hazavittetek volna belőle egy darabot? A válasz egy nagyon határozott igen. Utána a Rádióhoz vonultak, ordítottak, többen a kerítésnek ugrottak, a lázadás- és szabadságvágy leírhatatlan volt...Akarjátok ti is érezni, milyen az? Oké, de ne másszatok túl magasra! Az ifjúságnak nem kell kétszer mondani, megrohamozzák az egykor pompás palotát, van aki már-már átjut a Károlyiék kertjébe. A kísérő tanárok időben rendre utasítják a lázadókat, megelőzendő, hogy mindkét fél bajba kerüljön. A tüntetők elhatározták, hogy mindenáron bejutnak. Gránátot robbantot­tak, a békés délutáni felvonulásból komoly harc alakult ki. A következő napon szükségál­lapotot rendeltek el... Ki tudja, mi az a kijá­rási tilalom? Szinte elképzelhetetlen, amiről beszél; nem csinálhat azt, az embergyerek, amit akar; bezár a Tesco, a Lidl, az Auchan, idővel megszakad az áram, no Internet, Facebook, és hűtött kóla, és apáéknak is össze kell szedniük magukat, ha esetleg futni muszáj. A csoport ekkor egy játszótérhez érkezik. Bemehetnénk... Próbálkozik a gyerekszáj, de engedély nem érkezik. Ezúttal kint mara ­dunk, hogy jobban tudjatok figyelni... Lát­játok? Ilyen a diktatúra... Helyette újabb tattal követnek? Igen? Akkor csináljátok utá­nam! Ütemes tapsolásba kezd, a gyerekek utánozzák, erősödik, aztán halkul a csatta­nás, megint erősödik, megint halkul, dübö­rög az utcán a tömegerő – még ha gyerek­tenyér is idézi elő. Nagyon jó! Így éltették annak idején Rákosi Mátyást. A tanulók buli­ra veszik, a lelkesedés elnyomja a lényeget. Hát, ez a szolgaság... A szónok hagyja, azu­tán lecsillapítja a kedélyeket. Na, de valójában ki volt ő? Egy százötvenhét centiméter magas zsarnok. Te milyen magas vagy? Százötvennyolc? Hasonló termet...­A gyerekek végignéznek a csoportjukból kimagasló egyedeken, és folytatódik a múlt­idézés. 1953-ban, Sztálin halála után Rákosit félreállították, és Nagy Imre kormánya visz ­szavonta az irritáló intézkedéseket. Az ország­ban javult aközhangulat, az emberek kissé fellélegezhettek... Néhány nyugati hang is bekúszott az éterből... A túravezető lázasan keresgél a táskájában, és kikotor egy wifi hangszórót, amelyet az első sor gondjaira bíz. Élt Amerikában egy énekes az ötvenes években... Mielőtt elhangzana a név, bekia ­bálás szakítja meg a mesét. Elton John? Nem, nem ő, hanem Elvis Presley. Hallgassátok! A kísérő tanárok belevesznek a dallamba, hogyne emlékeznének a felvételre, amelyen a rock’n roll, és a lázadás királya beleüvöl-

Next

/
Thumbnails
Contents