Budapest, 2018. (41. évfolyam)
10. szám, október - Buza Péter: A NAGY HÁBORÚ - Isonzó partján beszédes az éjjel
szöveg: X Y FOTÓ: X Y 99 sok halott és sebesült, nehéz percek, innen nincs szabadulás, összebujva bajtársammal érjen a halál, amit konzerváltak, megesszük, (...) este lett, megszünt, jöhet a pótlás, megint párolog a magyar vér, szomjasan issza a kőszikla, éjjel 12 óra, gyönyörű látvány. Azt a bakli ágyuját, mely tönkre tett, tűz alá veszi két bakli ágyunk, lángtengerben van az egész kis domb (...) ez birhatatlan, mért nem roncsol már szét, mért kell nékem szenvedni, hát oly bűnös vagyok én, vagy jönne gyalogsága, hogy még innánk vért, de ne igy mint a csúszó mászó állat tehetetlenül várni mikor csap szét. Egyfolytában ez még sose volt, se mosdani, se enni nem lehetett, rendesen hóléből főznek inni, havat eszünk (...) rezerva állásban vagyunk, amint fekszem sátromban, egy irtó nagy fájdalmat éreztem, bal combomba vágódott egy kődarab, elvesztettem eszméletemet. Mikor magamhoz jöttem, nagy fájdalmam volt, elvittek a kötözőhelyre (...) öt nap a trénnél és meggyógyult. Már elhiszem, hogy nem árt semmi nékem, de nyilván rossz lábamnak beadott egész életemre.” 1916–17 telén Marjai zászlóalja tartalékként őrli mindennapjait a hátországban. Tavasszal a román, majd az orosz frontra vezénylik őket. 1917 őszén újra offenzívát indít a monarchia Tirolban. Október 24–27 között, a cattarói áttörés sikerét kihasználva, egészen a Piave folyóig szorítják vissza az olaszokat. 1918 tavaszára azonban, az ismétlődő ellentámadások nyomán újra csak visszavonulás. Addigra a 101-es maradéka, évek emberveszteségeit elszenvedve, beolvad a kanizsai 133. számú gyalogezredbe. Sziléziai s cseh területeken hátországi, főleg rendfenntartó feladatokat lát el a maradék seregtest, Marjai utolsó háborús állomáshelye Neuhaus (Jindřichův Hradec). Talán találkozott a városban azzal a szintén a 101-esekhez bevonult másik gyomai Marjai Lajossal is, akit a három idevaló Lajos közül (a naplóíró esetleges leszármazottait keresve) először megtaláltam. Utóbbi levelet írt ekkor innen, előbbinek naplójában szerepel a település s itt-tartózkodása –, de nincs nyoma a negyed-ötöd-unokatestvérek találkozásának. Ősanyjuk közös. Seprényi Sárá nak dédunokája volt ez az 1899-ben született Lajos (ő lesz a főszereplője a világháborús Marjaiakkal fog-A magyar bakák mészárszéke: az Isonzó völgye
