Budapest, 2018. (41. évfolyam)
10. szám, október - Buza Péter: A NAGY HÁBORÚ - Isonzó partján beszédes az éjjel
BUDA PEST 2018 / 10 8emancipáció BUD A PEST 2018 / 10 8a nagy háború úgy dobálják néki a bokrokból, de innen is elvadítom őket. Fohászkodik a szerencsétlen, összekulcsolt kezeit felém nyújtja, nincs szánás, szívem nincs, csak a montecsinói halott bajtársaim képe torzul rám. 13 lövésem éri, lábtekercseit lőttem ki utoljára már gyenge kezeiből mivel be akarta kötözni sebeit. Lehanyatlott, fehér volt, mint a mész, leeresztettem fegyverem, kissé kezdtem sajnálkozni. Kis idő múlva fölül, nagy nehezen fegyverét magához kaparta, agyát előtte egy fához támasztotta, bajnétjával a cunglit rágyömte, de muníció nem volt benne. Nagyon kifáradt, lehanyatlott vissza, majd megint megismételte (...) nagy nehezen kivett egy magazin élest táskájából, megtöltött, mellyire helyezte fegyvere tusáját, mikor megszólalt tőle jobbra saját gépfegyverök (...) megint a fának letette agyát, mindungját szájába tette, elnyomta a ravaszt, elhanyatlott, vér szivárgott gigájából, félrement a golyó. Soká pihent, azt hittem, elszállt belőle az élet, egyszer megint fölült, tépte a haját, elkezdett vetkőzni, anyaszűz meztelenre, megirtóztam. Megőrült. Fegyverem jól irányzott lövése megszabadította mindentől. Este 7 óra. Mit szenvedhetett, mit érezhetett, bűnös vagyok, de most azon gondolkodom, szinte remegek, mintha fáznék, hisz én járhatok úgy nemsokára. [1916. július] 24-én este jön egy meglepő parancs, rükcug az egész vonalon. Minden cugból négy ember itt marad míg a batalion elmegy. Persze nékem itt kellett maradni (...) ezernyi ellenséggel szemben (...) fegyverem szünet nélkül szól, egyik lyuktól a másikig szaladok, úgy kell hogy gondolja az ellenség, hogy itt vagyunk mindnyájan. Három óra, jön a parancs, hogy vonuljunk hátra (...) furjuk a követ éjjel, kapunk egy kis bablevest. 28-án előőrsbe vagyok, az eső esik, egy sziklaüregben vagyunk 13-an, köztünk egy káplán. Én és Hegedűs bajtársam elmegyünk a szomszédos előőrshöz, hogy nincs é baj. Körülbelül száz lépés, hajnali szürkület van, nagy zajt, szaladgálást hallunk (...) 9 óra, jelzi a poszt (...) hogy jönnek az olaszok, ugrálunk ki, káplánunk, szegény, egy orosházi német nevű öreg, remeg, sír, nem tudja mit csinál, kiugrottam elkiáltottam, kifejlődni, tíz lépés távolságra gyorstűz. Bajtársaim mind kipróbált emberek voltak, gyorstüzet zúdítottunk az olaszokra, hogy mint a csirkék szétszaladtak (...) 29-én rettenetes ágyutüzet kezd, veri szét állásunkat, Magyar tüzérek a Dolomitokban
