Budapest, 2018. (41. évfolyam)
9. szám, szeptember - Bardóczi Sándor: Munkakönyves fakopáncsok
SZÖVEG: BARDÓCZI SÁNDOR 31 Milliók egyért Egy idős fa megmentése Budapesten több millió forintos tétel (eszmei értékéhez képest ez még így is elhanyagolható összeg), s gyakran a mentés előkészítési munkái is tetemes összegeket emésztenek fel. S akkor még a műszeres vizsgálatok, az odútisztítás, burkolatbontás, sebkezelés, gallyazás, kipányvázás, élőmunkaigény, anyagszállítás költségeiről szót sem ejtettünk. Éppen ezért a FŐKERT költségvetésébe évente csak néhány kiemelt értéket képviselő egyed ápolása fér bele. Természetesen azonban nem csak ez ad munkát a csoportnak: Budapest FŐKERT kezelésébe és üzemeltetésébe tartozó zöldfelületeinek 700 ezres egyedszámot közelítő élő elemeinek ápolásáért is ők a felelősek. A leggyakrabban gallyazási munkákhoz, közlekedési űrszelvény kialakításához, közmű és közútfejlesztési munkáknál szakfelügyelet ellátásra hívják őket, de hozzájuk tartozik a viharkárok okozta sebek elhárítása is. 38-an vannak, közülük öten minősített favizsgálói oklevéllel dolgoznak. Nagyon kevés, mondhatnánk. Egy német középváros nagyobb apparátussal bír. Ám ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy az egész országban 35 ember minősített favizsgáló. Ehhez képest megdöbbentő Szaller Vilmos határozott kijelentése: Magyarország, ha nem is tud róla, faápoló nagyhatalom. Mert igen sok magasan képzett, gyakorlattal is rendelkező szakemberünk van. Apróbb szépséghiba, hogy ők többnyire külföldön (Ausztriában, Németországban, Angliában, az USÁ-ban) dolgoznak vagy alapítanak erre szakosodott sikeres vállalatokat. Nos, ezek a kivándorolt szakemberek időt és pénzt nem kímélve kezüket-lábukat összetörve rohannak haza, ha meghirdetik a faápoló-famászó verseny hazai országos bajnokságát. Nem pusztán azért, mert magyar állampolgárként itt lehet kvalifikációt szerezni az Európa-bajnokságra vagy a Világbajnokságra. A versenyzők egymástól új technikákat tanulni, fejlődni szeretnének, megosztani egymással ennek a gyorsan fejlődő, formálódó új szakmának a legújabb gyakorlati tapasztalatait, ami könyvekből nem elsajátítható. Zárt, összetartó, baráti közösség az övék. A COBRA és a Hétvezér A városi faápolás fiatal szakma (maguk a városi zöldfelületek szerte a világon is csak a 19. század elejétől jöttek divatba). Művelői John Davey-t tartják szülőatyjuknak, aki 1901-ben publikálta a The Tree Doctor című művét, ez számos nemzetközi szabvány alapját is képezte. Az általa 1880-ban Ohio államban alapított Davey Tree Expert Company hétezer alkalmazottal ma az észak-amerikai kontinens legmeghatározóbb cégének számít. A szakma fejlődésének az újabb lökést dr. Alex L. Shigo biológus és növénypatológus munkássága jelentette. Valamint egy második világháború utáni szerencsés körülmény: a láncfűrész-bőség. A béke beköszöntével az amerikai hadsereg rengeteg ilyen szerszámtól igyekezett megszabadulni, amelyeket végül jórészt az amerikai erdészeti szolgálatok rendelkezésére bocsátott. Shigo kísérletező kedvében a láncfűrészek segítségével tízezer különféle sebet ejtett különféle fákon, majd tudományos alapossággal dolgozta fel gyógyulásukat. Ebből született meg a CODIT, a faápolók bibliája. Sokáig ez a rendszer határozta meg a faápolók működését, de a szakmafejlődés mára kezd kettéválni egy amerikai és egy európai iskolára: az amerikai kontinensen továbbra is dominánsan képviselteti magát a Shigo-vonal, míg az európai faápolásban egyre nagyobb szerepet tölt be a német rendszerű, sebzés nélküli vagy minimális beavatkozással történő statikai megoldások alkalmazása, aminek része az úgynevezett COBRA kötél használata. Rugalmas műanyagszálakból álló sodrott kötélzet, amivel vastag ágakat lehet egymáshoz rögzíteni olymódon, hogy az nem jár a fa törzsének sérülésével. Első nagyobb hazai közterületi bevetésére a Margitszigeten került sor, az úgynevezett Hétvezér fánál, amely a Palatinus strand főbejáratával szemközt áll. A platán tönkje valószínűleg még József nádor korabeli, talán maga a nádor ültette, ám az első világháborúban tisztázatlan körülmények között tönkjéig elpusztult. A tönkből azonban hat sarjhajtáson keresztül megújult, az egyik hajtás korai elágazásával pedig egy hét vezérágat formázó különleges formájú egyed fejlődött ki. Ezek a vezérágak napjainkra olyan hatalmasak lettek, hogy az a korona szétesésével fenyegetett. Verseny közben a Faápoló Országos Bajnokságon
