Budapest, 2018. (41. évfolyam)

8. szám, augusztus - Zappe László: Munkahelyi zaklatás kastélyban – A Figaro házassága Szentendrén

31 Munkahelyi zaklatás kastélyban – A Figaro házassága Szentendrén Zappe László ¤ Mindig irigykedtem, amikor nya­ranta a pozsonyi várban megnéz­tem az azévi Shakespeare-előadást. Az egykori Csehszlovákia négy várában ugyanis minden nyáron körbejár egy-két Shakespeare-produkció, kevés díszlettel és néhány jól ismert sztár színésszel. Vá­rak nálunk is vannak, és minden várban akadnak olyan színjátszásra alkalmas zu­gok, amelyeket már ki is próbáltak, és megfeleltek. De igazából csak Gyulán eresztett mély gyökereket a nyári szín­ház, benne a mindig izgalmas, színvo­nalas Shakespeare Fesztivállal. Most úgy látszik, hogy Vadász Dániel vállalkozása, a Co-opera is túlélte első évadát, az idén másodszor jelentkezett Szentendrén, hogy a tavalyi Sevillai bor­bély után a Figaro házasságával körbe­járja az országot, majd eljusson Veronába – és ha minden jól megy, utána majd ta­lán más európai városokba is. Mozart is van olyan jó márka, mint Shakespeare . A Co-opera elnevezés egyébként arra kíván utalni, hogy benne több hazai zenés szín­ház, illetve operákat, operetteket is játszó társulat, vállalkozás vesz részt, a Figaro házasságát a Szegedi Nemzeti Színház, a Győri Nemzeti Színház, a debreceni Cso­konai Nemzeti Színház, a Szentendrei Teátrum és az Operettissima Nonprofit Kft. együttműködésében viszik színre. A produkció, amelyet Szabó Máté , a mis ­kolci társulat rendezője állított színpadra, meg is felel a célnak. Khell Csörsz kívül ­ről doboznak látszó díszlete valójában le­porelló szerűen hajtogatható lapokból áll, amelyekből kevés és fürge mozgatással, forgatással gyorsan lehet sokféle helyszínt létrehozni, a házasodni készülő Figaro és Susanna szobájától, a grófné budoárjáig, sőt néhány, a szünetben fölaggatott rep­kény segítségével a kertig. Minden jelenet megkapja az alkalmas jelzést, az igazi il­lúziókeltés amúgy is az énekes színészekre és a nézők fantáziájára van bízva. Benedek Mari a mai szokás szerint kerüli a korhű jelmezeket, parókát is csak az egyébként piros overálban ügyködő díszletmunkások viselnek. Merthogy bizonyos mértékig ők is részesei az előadásnak, és ha már ott vannak, így külsejükkel ők utalnak a tör­ténet eredeti játszási idejére. Beaumarchais komédiájának cselekménye, amelyből Lorenzo da Ponte a librettót írta Mozart számára, mondhatni a francia forradalom küszöbén, a fudalizmus fel­bomlása idején íródott, és egy felvilágosult arisztokrata vidéki kastélyában, háztartá­sában képezi le a világtörténelmi megráz­kódtatás előrengéseit. Folytatva A sevillai borbély eseményeit, melyek során az ifjú gróf a ravasz fodrász és seborvos segítsé­gével megszerzi magának feleségül egy vén, házsártos doktor lányát, a már nem annyira fiatal uraság házasodni készülő szolgája, bizalmasa, egykori segítőtársa menyasszonyára vet szemet. Miközben hangzatosan lemond az elő éjszaka jogá­ról, valójában gyakorolni szeretné azt. Ha belegondolunk, divatos téma, közönséges munkahelyi zaklatás. A rendező ízlését dicséri, hogy erre még csak célzást sem tesz. A ráismerést a nézőre bízza. Az előzetes hírek szerint a főbb szere­pekre jó sok szereposztás készült. Most a szentendrei Főtéren kettő mutatkozott be. Sajnos csak az elsőt láthattam, más­nap ugyanis a város másik végén is be­mutató volt, Leonyid Zorin érzelmes két ­személyesét, a Varsói melódiát adta elő Adorjáni Bálint és Tompos Kátya . A címszerepben Cseh Antal színvonalas énekes teljesítményt nyújt, és játka is fe­ledtetni tudja nem éppen figarói alkatát, energikus mozgékonyságával, kedélyével képes megszerezni az elengedhetetlen nézői rokonszenvet. A grófnét adó Fodor Beatrix ugyancsak bájjal viseli jelentékeny termetét, amelyhez társít némi örök nai­vitást, Bordás Barbara Susannája eleven és okos, ahogy az meg van írva. Cherubino, a minden lébe belepottyanó apród nad­rágszerepében Mester Viktória nagyszerű, Vajda Júlia Marcellinája sugározza a sokat tapasztalt asszony józan okosságát. Haja Zsolt természetesen gyönyörűen énekli a gróf szólamát, elegáns méltósággal adja a mindig kijátszott főnököt. Csak a hatalom önkéntelen öntudata hiányzik belőle. Az előadás magyarul szólalt meg, ami manapság már szokatlan. Vidor Dezső fordítását Kenesey Judit dramaturg gon ­dozta, az ő érdeme is, természetesen az énekeseké mellett, hogy minden szót lehet érteni. Zenés műfajoknál ez sem mindennapos. Sonnevend Júlia Határok nélkül – a berlini fal ledöntésének története a globális médiában Corvina Kiadó • 3990 Ft ¤Hogyan születik egy globális ikonikus esemény? A berlini fal leomlásáról szóló hírekre és az esemény későbbi emlékezetére összpontosítva Sonnevend Júlia azt vizsgálja, hogyan építheti fel a történet elbeszélője úgy az eseményt, hogy azt az emberek sokáig felidézzék. A keletnémet határ megnyitása, amit ma egyszerűsítve „a berlini fal ledöntésének” nevezünk, valójában összetett és zavaros eseménysor volt, bürokratikus ballépések félrevezető sajtóinterpretációjának következménye. Globális üzenete mégsem a szerencséről, a véletlenről, a történelem esetlegességéről szól. Mint globális ikonikus esemény, „a berlini fal ledöntése” azt a múló hatalmat jelképezi, amire a védtelen hétköznapi emberek tömege szert tehet. Az esemény egyszerűsített, „márkás” megnevezése, tömör narratívába és jellegzetes képsorba sűrítése kortárs társadalmi mítoszt nyújt Kínától Törökországon és Magyarországon át az Egyesült Államokig. Ez a mítosz ad keretet az elválasztó falakkal és kerítésekkel, határokkal és menekültekkel kapcsolatos vitáinkhoz és az emberi szabadság lehetőségeinek megvitatásához mind a mai napig.

Next

/
Thumbnails
Contents