Budapest, 2018. (41. évfolyam)
7. szám, július - Horváth Júlia Borbála: ÉPÍTETT VILÁG - Bauhaus, kis bével
21 épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ szöveg: HORVÁTH JÚLIA BORBÁLA kép: RIC Többen csodálkozva néznek körül, de a vezető megnyugtatja a kedélyeket, hogy mindenhová engedéllyel léphet a csoport. Kivétel az a Pozsonyi úti lépcsőház, ahol A gyilkos a házban van című híres filmet készítették (az egyik lakó infarktust kapott, nem beszélve a rengeteg kandi szemről, amely a forgatást követően is fixírozta az itt élőket). Bármilyen furcsa, ez Budapest legfiatalabb városrésze. Kezdetben rendezetlen folyópart, épülő gyárak, üzemek, és a lakni vágyó munkástömegek elhelyezetlensége jellemezte a Duna és a mai Pannónia utca közötti területet, amely remek kísérletezési helyszínnek ígérkezett az építészek számára. A városvezetés később jócskán beleszólt az arculat kialakításába... A kirándulók szeme végigsiklik a felújított és a néhol meg a koszladozó párkányokon, amelyek a harmincas-negyvenes évek óta gyűjtögetik a patinát. Hogyhogy óvóhely? Érdeklődik egy nemrég született, mire az idősebbek megnyugtatják, hogy az 1938 után épülő házakba kötelező volt védőzónát tervezni. És babakocsi tárolót! És lépcsőházfűtő kandallót! És órát a kapu fölé! A ma született kreatív gondolkodással összerakja a látottakat, és jó madárként átröppen a gondoskodói attitűd furcsaságain. Sőt ha megnézik, mindenhol kialakítottak házfelügyelő-lakást, rendszerint a kapuhoz közel. Később viszont gyakran előfordult, hogy máshol lakott, de őt már házmesternek hívták... Igaz, nálunk sem velünk lakik a közös képviselő... Személyes élmények vonják el a figyelmet az építészet emelt hangú rejtelmeiről, a kőoroszlánok látványa viszont minden lakótársat mosolyra indít. Bauhaus-jellegzetesség az alig-díszítés, de a tervezők rendszerint mégis becsempésztek néhány stílusidegen ornamentikát. A kőoroszlán is ilyen; ugyan semmi nem támasztja alá a hírt, de ezt, állítólag Kovács Margit készítette. A lakók mesélték, hogy egyszer valaki el akarta lopni; szerencsére egyikük lefülelte a tolvajt. Azóta hangja is van az oroszlánnak, mert beriasztózták. Kérem, hogy ne most próbáljuk ki... Egy riadt oroszlán... Ízlelgeti a hírt nyugdíjas és egyetemista, s gondosan kikerülik a fenomént; jó napot kívánok, ügyvéd úr... Lám, ismerőssel is lehet találkozni e tájon, de hagyjunk helyet a rendőr hölgynek és úrnak, akik a fszt. 2. lepecsételt ajtaját szemvillanás alatt lelakatolják. Az élő krimi is van olyan izgalmas, mint a film, de jobb, ha most továbbmegyünk... Következő állomás a Csanády–Kresz Géza utca sarok. A tervező nyilvánvalóan villogni akart, amikor a hatalmas épület sarok-kiszögelléseit üvegből tervezte. Belül méltóképpen igényes a tér: kazettás mennyezetdíszítés, freskók népies és hazafias motívumokkal; például csodaszarvas, illetve nagy-magyarországi nevezetességek. Ne feledjük, abban az időben fájdalom és lelkesedés váltakozott a közhangulatban, amikor visszakerült néhány elcsatolt terület is. Íme a lift, amely a környék csaknem minden épületének leglátványosabb alkotórésze... Szint, megálló, sor, pihenő, lépcső, állomás... Az emeletek elnevezésének régi-új divatja kifejezetten szórakoztatja a közönséget, a kirándulók kedvtelve hallgatják az építészeti korszak további titkait: Elárulom önöknek, hogy Újlipótvárosban nincsen igazi Bauhaus épület! Az irányzat Weimarból indult 1919-ben, és valójában nem önálló építészeti stílus. A szó a középkorban használatos Bauhütte (kőműves-páholy) kifejezésre utal. Bauhaus épületet csak olyan építészek tervezhettek, akik Németországban szereztek képesítést; Magyarországról Moholy Nagy László, Molnár Farkas, Breuer Marcell... De ha nem Bauhaus, akkor micsoda? A felülképzett sétálók azonnal rávágják, hogy akkor art deco, miáltal rövid vita alakul ki a min-
