Budapest, 2018. (41. évfolyam)
7. szám, július - Horváth Júlia Borbála: ÉPÍTETT VILÁG - Bauhaus, kis bével
BUDAPEST 2018 / 07 22épített világ épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ denkori modern stílusról, és a tervezői elfogultságról, amely sok esetben összeütközésbe kerül a megrendelői realitással. Néhányan szinte elkedvetlenednek, de a látványtól megbékélnek, hiszen a magyar építészek mégiscsak kitettek magukért, amikor a hajdani munkáskörnyéket, a Váci úttól a Szent István parkig nagypolgári ízléssel kívánták felcserélni Rakovszky Iván elképzelései szerint. Alapelvek: őszinteség, tisztaság, egyszerűség... Pontosan! Egyenes utcák, egyforma magas házak, nemes burkolóanyagok. A tizenharmadik kerület belvárosi szakasza Budapest legrendezettebb városrészévé vált, miáltal a lakosság összetétele is megváltozott; a családoknak mintegy harminc-negyven százaléka zsidónak vallotta magát. A Hollán Ernő utca 51. számú ház például a gettó felszabadításáig csillagos ház volt. A sétálók közül néhányan családilag érintettek a vészkorszak idejéből. Külsőleg valóban olyan, mintha Tel Avivban járnánk, csakhogy onnan nem hurcoltak el senkit... Újból felbuzog a történelem, az idő viszont rohan előre, még jó néhány állomás hátravan. A következő házig sétálván újabb elméleti kérdés merül fel: valójában kiknek tervezték ezeket a lakásokat? 1920 után Rakovszkyt sokan támadták, és túlzó, pazarló, ’művészeti’ építkezéssel vádolták. A teakonyhás garzonlakások inkább egyedülállók részére épültek, akik csak aludni járnak haza. A köznyelv kuplerájként emlegette a negyedet, ami persze nem volt igaz. Mindez nem támogatta a népességnövekedést sem, ráadásul a gazdaságilag leromlott országba több százezer menekült érkezett a csonka határokon túlról. Stílusváltásra és kompromisszumra volt szükség. Következő néznivalóink Lipótváros főutcájában a Pozsonyi úti Duna-park házak; figyelem, minden eredeti! A nyílászárók, az aljburkolat, a hangszigetelt bauxitbeton falak (harminc év után porózussá váltak), carrarai és bánáti rózsaszín márvánnyal burkolva, az ős-kaputelefon és légkondicionáló rendszer; időkapszulában pedig az építők neve. A sétálók óvatosan lépkednek a lépcsőkön, előtte lábat töröltek a roppant stílusidegen gépi perzsa lépcsővédő szőnyegben; a liftlát ogatás ezúttal sem maradhat ki. Zöld környezet, tágas terek és árak jellemezték a lakásokat, gyönyörű kilátással a Dunára. A budai villák hangulatát idéző környezetben több híresség élt: Dévényi Tibi bácsi, Fenyő Miklós, Lukács György. A fő attrakció az igazi tó volt, sajnos mára nyoma sem maradt... Ámulva néznek a kirándulók a művészettörténet dús délelőttjén, s a végén nagyot szól a kultúrtörténeti pletyka, miszerint Soros György lánya, Zsorzsett, aki végigfotózta Budapestet, egy időben szintén meghúzta magát e falak között. Pillanat alatt dimenziót vált a program, múlt és jelen keveredik, vágyak és tények ütköznek és simulnak össze; egy viszont biztos: itt és most ki-ki hazamegy ebédelni az övéi hez.
