Budapest, 2018. (41. évfolyam)
6. szám, június - Kapronczay Károly: EMANCIPÁCIÓ - Korányi, a gyakorló reformer
9 Körülményes kinevezés 1860-ban házasságot kötött tolcsvai Bónis Malvin nal, Bónis Sámuel alispán (1848/49-ben kor mánybiztos) leányával. Házasságukból született Korányi Sándor (1866–1944), az európai hírű belgyógyászprofesszor és ifj. Korányi Frigyes (1869–1935) gazdaságpolitikus, többszörös pénzügyminiszter. Különös történet Korányi Frigyes egyetemi tanári kinevezése. 1863-ban Sauer Ignác halálával megüresedett a pesti orvosi kar belgyó gyászati tanári állása. A pályázatot Wagner János nyerte, aki addig a hároméves sebésztanfolyamon oktatta a belgyógyászatot. A második helyen Korányi Frigyes végzett. Az egyetemi szabályzat szerint a Wagner kinevezésével megüresedett tanszékre a második helyezettet kellett volna kinevezni. Ennek ellenére új pályázatot írtak ki, amelyen Korányi Frigyest választották az első helyre. Az eredményhirdetés furcsa fordulatot vett: az uralkodó a második helyen végzett Gebhardt Ferencet akarta kinevezni, aki a „kiszivárgott” hír alapján már a kinevezési vacsorát is megtartotta. Egy másik hír szerint valaki ráírta Korányi pályázatára, hogy református (a vallási egyensúlyt betartó egyetemen ekkor katolikust kellett kinevezni). Bónis Sámuelné, Korányi anyósa nyomban Bécsbe utazott, és kihallgatást kért gyermekkori ismerősétől, Károlyi gróf alkancellár tól. Tisztázódott a „félreértés”, Gebhardt kinevezését visszavonták, Korányi Frigyest nevezték ki egyetemi tanárnak. 1884-ben tolcsvai előnévvel – Adolf fivérével együtt – nemességet kapott, majd 1908-ban bárói rangra emelték. 1886-1887-ben az egyetem rektora lett, 1891-ben a felsőház örökös tagjává nevezték ki. Az Országos Közegészségügyi Tanácsban hosszú ideig az elnöki tisztséget viselte, kezdeményezésére alakult meg 1895-ben az Országos Igazságügyi Orvosi Tanács. Az ő elképzelései szerint épültek fel a budapesti orvosi kar épületei, klinikai telepei, bevezette a belklinikai gyakorlatba a laboratóriumi kutatást, a biokémiai, később a röntgen-vizsgálatokat, a belgyógyászati szakvizsgánál a kórbonctani és ideggyógyászati gyakorlatot. Morbus hungaricus Önálló tudományos eredményei főleg a mellkasi betegségekkel kapcsolatosak, az elsők között foglalkozott a relatív szívbillentyűzavarokkal. 1894-ben kidolgozta a morbus hungaricus, a tuberkulózis legyőzésére a szanatóriumi rendszert, a tüdővizsgáló-rendelői hálózatot. Nevéhez fűződik az 1905-ben megnyílt Erzsébet Tüdőszanatórium megtervezése, anyagi alapjainak megszervezése, felépítése, és az egyik kezdeményezője volt annak, hogy a tébécéseket az állam ingyen gyógyítsa. Ugyancsak kezdeményezője volt a hazai gyógyfürdők jobb kihasználásának, az úgynevezett gyógyturizmus fejlesztésének. Megalapította a Magyar Balneológiai Egyesületet. 1884-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába fogadta. 1908-ban visszavonult, klinikáját legjelentősebb tanítványa, a fia, Korányi Sándor vette át. 1913. május 19-én hunyt el Budapesten. A professzor sztetoszkópja Zseb-műszertára A sorozat a MAZSÖK támogatásából valósult meg.
