Budapest, 2017. (40. évfolyam)

4. szám, április - Csordás Lajos: KÉPES HÁZ - Négyszemközt a Bazilikával

BUDAPEST 2017 április 10 A Deák Ferenc utcai bejárat mellett em­léktábla hirdeti: „E házban élt és alkotott évtizedeken keresztül a XX. század néhány kiemelkedő jelentőségű művészegyénisége: Iványi Grünwald Béla festőművész, Feren­czy Noémi gobelinművész, Medveczky Jenő festőművész, Szentiványi Lajos festőmű­vész, Kmetty János festőművész”. És persze még sokan mások. A ház művészlakóinak emlékezete csak a harmincas évekig nyúlik vissza. Iványi Grünwald Béla költözhetett ide talán a legkorábban. Állítólag az egész III. szintet bérelte szabadiskolája számára. Egyike volt ő a nagybányai, majd később a kecskeméti művésztelep alapítóinak, mellesleg Ferenczy Károly és Csók István jó barátja. Talán általa kerülhetett a házba Károly lánya, Noémi, a magyar modern gobelinművészet megalapozója. Szerzetes a toronyban Kmetty János a harmincas-negyvenes évek ­ben lakott a legizgalmasabb épületrészben, a toronyműteremben. Nem mindenkiről tudjuk ma már, miként élt itt, de Kmetty­ről például igen. Kassák Lajos tól, aki járt itt barátjánál 1941-ben, és meg is írta ezt a látogatást. „Valahol a hatodik vagy talán a hetedik emeleten, egy vonalban a padlás­sal, ott ahol már nincs tovább, nyílik az ajtó Kmetty János műtermére. Kerek, nagy toronyszoba, sok ablakkal, kőpadlózattal; szétválasztva deszkafallal és függönyök­kel, s mögöttük egy kisebb résszel, amit nevezzünk társalgónak. Mintegy a világ hétköznapi zajlása fölött lebeg a műterem, és benne él és dolgozik gazdája, látszatra minden külső vonatkozástól elfalazottan, akár egy szerzetes” – számolt be élménye ­iről Kassák. Az egykori mesterek életének szem­tanúja volt Medveczkyné Fehér Rózsa is, aki férje mellett évtizedekig volt az egyik műterem lakója. Emlékeit a Budapesti Városvédő Egyesület gondozásában a kilencvenes évek elején megjelent, Ada­tok a Belváros történetéhez című kötet­ben osztotta meg a mindenkori olvasó­val: „a toronylakás elosztása különösen jó volt, mert a szófukar Kmetty János bevo­nult »szentélyébe«, a műterembe, felesége pedig a hozzáértő háziasszony természe­tes kedvességével elbűvölte a vendégeket, akikből rövidesen a mester képeinek törzs­vásárlói lettek.” Megemlékezik más hajdani művész­bérlőkről is. Például Várkonyi László ról, aki a félemeleten tartott fenn exkluzív fotóstúdiót, tehát nem a felső szint lakó-Négyszemközt a Bazilikával szöveg: Csordás Lajos, fotó: Sebestyén László Ha azt mondom, itt volt hajdan az NDK Centrum, mindenki tudja, aki ismerte valamennyire a rendszerváltás előtti Budapestet, hogy a Deák tér és a Deák Ferenc utca sarkán álló bérházról van szó. Éppen szemben az Ad­ria-palotával, a mai Meridien (pontosabban Ritz-Carlton) szállóval, amely pedig Budapesti Rendőrfőkapitányság volt annak idején. Itt, a Deák tér 3. és Deák Ferenc utca 23.-ként számozott, saroktornyos épületben a tetőtér magasában egész műteremcsoport található. Már több mint száz esztendeje. KÉPES HÁZ

Next

/
Thumbnails
Contents