Budapest, 2017. (40. évfolyam)
3. szám, március - Fonyódi Anita: BLOGBARÁTOK - A Korbuly testvérek bérháza
BUDAPEST 2017 március 21 A Korbuly testvérek bérháza Fonyódi Anita, Kép-tér blog Kívülről semmi különös, modern lakóház a Szerb utca – Fejér György utca sarkán. Évekig jártam el mellette, amikor még a szomszéd épületben volt az olasz tanszék. De akkoriban még nem tudtam, hogy milyen pompás lépcsőházat és előteret rejt a nem túl feltűnő, de igényes külső. BLOGBARÁTOK A tervtári dokumentumok szerint a Szerb utca 17–19. bérházának terveit Miskolczy László építész készítette 1937-ben, a Korbuly testvérek megbízásából. A megrendelők részéről három aláírás is szerepel: Korbuly Jánosné szül. Korbuly Mária, Bókay Árpádné Korbuly Lili és Korbuly László. Mivel egyik név nem volt ismerős, így keresgélni kezdtem. Zenede helyett befektetés A tervtári anyagok elárulták, hogy a harmincas évek első felében a telek még a Nemzeti Zenede tulajdonában volt. Az 1872-es kataszteri térkép egy keskeny, hosszú belső udvarral rendelkező épületet ábrázol ezen a helyen, ami nem csak a mostani ház helyét foglalta el, hanem a mai Fejér György utcának körülbelül a felét, a 10-es számú épületig. A Zenede központi épülete nem itt volt, hanem a Semmelweis utcában, viszont itt működött egy ideig a konzi. Szemben, az utca másik oldalán az Egyetem épülete állt. A szomszédban, a Szerb utca 21–23 szám alatti, volt klarissza kolostor a Magyar Királyi Zálogházé, később pedig a Kincstáré lett, ma Rektori Hivatal. A Fejér György utca akkor még nem létezett, csak a harmincas évek második felében nyitották meg. A Nemzeti Zenede 1928-ban az akkor igénybe vehető rendkívüli adókedvezmények kihasználásával egy új, modern iskolát tervezett, amelyben a hangversenytermen és tantermeken kívül bérlakások is lettek volna, a nagyobb jövedelmezőség végett. Ám a szomszédos sarkot akkor elfoglaló Közgazdaságtudományi Kar is épp bővíteni készült iskoláját és ajánlatot tett a telek megvásárlására, amelybe a Zenede feltételekkel ugyan, de beleegyezett. A pénzen felül bizonyos Bástya utcai telkek megszerzését kérték cserébe, de az ügylet valamiért meghiúsult. Az új zeneiskola végül nem épült fel. A Zenede tulajdonában lévő régit a harmincas évek elején lebonthatták, mert 1934-ből fennmaradt egy engedélyezési terv, amelyből az derült ki, hogy, ha rövid ideig is, de akkor éppen tenisz- és jégpályák üzemeltek a helyén. Sajnos ezekről nem találtam képet vagy bővebb leírást. A telek akkori bérlője, a Belvárosi tenisz és jégpálya kért engedélyt férfi és női wc építésére a meglévő iroda és melegedő mellé. 1936–38-ban megnyitották a Fejér György utcát. A Zenede egykori, a fél utcát elfoglaló telkét öt kisebbre osztották és felépültek a ma is látható modern házak, köztük a miénk. Egy mini Újlipótváros a Belváros szívében. A kötelező egységes főpárkány-magasságot 26,5 méterben szabták meg (4 emelet). Mérnökgenerációk Kanyarodjunk vissza a Korbuly testvérekhez, akik a házat építtették. Róluk először az interneten talált dokumentumfilmből tudtam meg többet, aztán megkerestem őket levélben. A filmben a Szerb utcai házról nem esik szó, Miskolczy László építész neve viszont feltűnt pár kocka erejéig egy budai villával kapcsolatban, hála a temérdek családi filmfelvételnek. Korbuly János a húszas évek végén kezdte el a népes család ünnep- és hétköznapjait 16 mm-es filmre rögzíteni, de bepillantást nyerhetünk a csepeli Weiss Manfréd gyár életébe is, illetve számtalan motor és autó is feltűnik a többnyire fekete-fehér kockákon. Olyan az egész, mint egy Fortepan képekből összerakott mozi, ami egy család életén keresztül végigrepít a huszadik századon. Az örmény származású família történetét a leszármazottak Korbuly József MÁV főfelügyelőig vezetik vissza, akit munkájából adódóan mindig más állomásra vezényeltek, és a felesége minden városban szült neki egy gyereket. A Korbulyok nagyon erősek voltak műszaki vonalon, ahogy ők mondják „a családban az autó volt a szerelem”. Szinte az összes fiú gépészmérnökként dolgozott, a lányok pedig sorra mérnököket választottak férjnek. Korbuly József leghíresebb gyermeke Károly, aki a csepeli Weiss Manfréd Gyár fénykorában vezérigazgatóként dolgozott. De vele egy időben ugyanez a gyár adott munkát fivérének, Korbuly Jánosnak is. Ő volt a háztulajdonos Mária férje, főmérnökként motorok, katonai járművek, terepjárók tervezését irányította. BUDAPEST 17-03.indd 21 2017.03.08. 15:23:24