Budapest, 2017. (40. évfolyam)

3. szám, március - Buza Péter: Páris a Pilvaxban

BUDAPEST

2017 március

8

tözik a Király utcai bérpalotába, 1899-ben már mint császári és királyi udvari szállító s a Charles Heidsieck Reims pezsgőgyár vezérképviselője ebben az épületben jelöli meg lakását és irodáját. Úgy látszik azonban, hogy nem tudja törleszteni a rokonságnak, illetve a hitelt folyósító pénzintézetnek a vételárat. 1901-ben elárverezik az ingóságait, nem sokkal később a házat is. Ezt követően a müncheni bajor királyi serfőzde vezérképviselőjeként szervez nyilvános kóstolókat – 1907-ben például a Városligetben –, majd feleségével együtt vendéglátósnak áll. 1913-ban az Andrássy út 61-ben nyitnak kávéházat. Ebbe hal bele valamikor a világháború éveiben. 1919-ben már özvegye, Meszl Lujza vásárolja meg Weisz Richárd olimpikon birkózóbajnoktól a második – lebontott eredeti épületéből a Pilvax közbe áthelyezett – Pilvax Kávéházat.

1927. december 31-én – természetesen a költő születésnapjára időzítve – aktív közreműködésével kerül vissza a régi, méretes fekete márványtábla az új térben kijelölt helyére. Alatta a kiegészítő, fehér márványba vésett felirattal: „A felső táblát a hajdani Uri-utca 7. sz. alatti Pillvax-kávéház homlokzatáról helyezte ide a kegyelet. Ujból felavatta a Petőfi Társaság 1927 december 31-én.” A MÁV Visszhang Dalköre énekelte el a himnuszt, a társaság elnöke, Pekár Gyula mondott beszédet, majd a kórus a Falu végén költeményt és aktuális üzenetként a Nem, nem soha strófáit énekelte el. S ez időtől fogva a társaság tagjai e táblák alatt találkoztak – egy ideig rendszeresen. A város pedig ismét felkapta a Pilvax kultuszát, a forradalom megemlékezéseinek is rendszeresített helyszíne lett. Igaz, Páris Vilmosnénak ez a szerencsés marketingötlete nem teremtette meg az alapját annak, hogy az üzlet is virágozzon. Zeke Gyula megtalálta és saját dokumentációjában őrzi a „Kávésipar Testülethez” 1925 októberében intézett levelét, amelyben arra kéri a szakma érdekképviseletét, hogy segítsék elérni: a pénzügyigazgatóság mentesítse őt az akkor bevezetett „fényűzési adó” befizetésének kötelezettsége alól: „...a tulajdonomat képező »Pilvax kávéház«-am méreteire, valamint forgalmára nézve is, a kis kávéházak közé tartozik, s fogyasztó közönsége is a szegényebb állami és városi tisztviselőkből rekrutálódik.”

Az 1930-as évek közepére utalva pedig már teljessé vált hanyatlását írja le a BUDAPEST 17-03.indd 8

2017.03.08. 15:23:06