Budapest, 2017. (40. évfolyam)
2. szám, február - Tomsics Emőke: Koronáz a főváros
BUDAPEST 2017 február 9 Szép Ernő beszámolóiból ismerhették meg a történéseket. A tudósítók munkájában fontos szerepet kapott a telefon. Zsebben hordható Ericsson készülékükkel bármikor a tribünre szerelt kapcsolóhoz tudtak csatlakozni, hogy tudósításukat mielőbb leadhassák a szerkesztőségnek. Bár a hadiállapot miatt Boda Dezső ren dőrfőkapitány rendeletete a fényképezőgép elkobzásának terhe mellett megtiltott minden, „úgy magán kedvtelésből, mint az üzleti célból szándékolt” fényképezést a Vár terü letén a koronázási ünnepély tartama alatt, a haditudósító fényképészek és a sajtó külön engedéllyel biró fotóriporterei, mint Révész Imre, Jelfy Gyula, Müllner János, Beller Rezső, elég munícióval látták el a lapokat, melyek így naponta tucatjával közölték a koronázással kapcsolatos életszagú fényképeket, és fotográfiák tömegével illusztrált különszámokkal elégítették ki az olvasók királyi családdal kapcsolatos, jó üzletet ígérő érdeklődését. Számos festőművész, mint Rudnay Gyu la, Rippl-Rónai József, Zádor István, Marton Ferenc is megrajzolta vagy megfestette a ceremóniasorozat egyes pillanatait. Az információszolgálat terepén csatasorba állt a század nagy jövő előtt álló tömegtudósító eszköze is: a filmes kamera. A Koronázási Rendező Bizottság jótékonysági adó befizetésének kötelezettségével mind a forgatást, mind a kivitelezést az Uher és a Kino Riport filmgyárra bízta. Bár a filmhíradó még új jövevény volt a médiumok világában, jelentőségét a politikusok is kezdték felismerték. Boda Dezső, Budapest rendőrfőkapitánya a következő szavakkal vette védelmébe a háromábú állványával helyet kereső operatőrt: „Kérlek benneteket, adjatok helyet a mozigépnek. Históriai pillanat ez, amit húsz million embernek kell megérezni és meglátni! S a húsz million magyar csak a moziban láthatja esküdni coronas királyát.” A kétrészes film első részét már a koronázás napján műsorra tűzte a nagykörúti Royal Apolló, az arisztokrácia filmszínháza, és az Omnia, két nap múlva pedig a fővárosi és vidéki mozik már mindkét részt naponta többször játszották. Az elfelejtett álom Délután a koronát a palotából visszavitték a Mátyás-tempomba, hogy közszemlére tegyék. Január másodikáig a fővárosiak és az idevonatozó vidékiek ezrei tekinthették meg a koronázási jelvényeket. Este hatkor a királyi pár elutazott a fővárosból. A grandiózus „színielőadás” után a város visszazökkent a háborús hátországi létbe, ahogy a rendező, Bánffy megfogalmazta visszaemlékezésében: „már akkor, még magán azon az estén az egész koronázás minden pompája, dísze, öröme és szépsége mintha nem lett volna egyéb, mint régen elmúlt, félig már el is felejtett álom...” ● A Magyar Nemzeti Múzeum „Utolsó felvonás – IV. Károly koronázása, 1916” című kiállítása megismertet a magyar koronázás hagyományaival, szimbolikájával, a hagyományos és a modern médiumoknak a koronázás emlékének őrzésében játszott szerepével, s az utolsó koronázás résztvevőinek, szereplőinek sorsán keresztül bepillantást enged az ünnpi eseményt követő történelmünk évtizedeibe. A tárlat 2017. március 19-ig látogatható. Pálcás urak a Mátyás-templom előtt a koronázásra érkező hintókat várják. Jobbra Boda Dezső rendőrfőkapitány és dr. Nagy Károly, rendőrtanácsos, detektívfőnök. Mellettük filmfelvevőgép dolgozik Révész és Bíró felvétele, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
