Budapest, 2017. (40. évfolyam)
12. szám, december - Tetőtől-talpig díszben a város
BUDAPEST 2017 december 3 általánosabbá válik az országban, noha az Alföldön most is igen sok vidék van, ahol (...) nincs szokásban.” Szegények és jótékonyak A művelődéstörténet szakírói közül eddig még senki nem vállalkozott arra, hogy rendszerezze és összefoglalja, hogyan vált társas eseménnyé, közösségi akcióvá s egy idő után köztéri attrakcióvá Budapesten ez a 19. század végére testet öltő szokás. Fotókat gyűjtöttünk, hogy ennek a folyamatnak a rögtönzött vázlatát rögzíthessük, megágyazva talán a további kutatásnak. Az első fénykép, amit be tudunk mutatni, 1906-ban készült a józsefvárosi, Mosonyi utcai toloncházban. Ebben a speciális büntető intézményben gyűjtötték össze a koldusokat, utcán csellengőket, csavargókat ideiglenes fogságra. A Tolnai Világlapja újságképe elfogadható bizonyíték arra, hogy kisebb közösségekben vagy mint itt, az egy „csoportba” kényszerítettek körében – ama óvodai első után fél évszázadon át (de természetesen később is) – már jelen volt a városban az ünneplésnek ez a ceremóniája. Érdekes, késői – a felvétel 1937-ben készült – és rendhagyó változata ennek a gyakorlatnak, amikor a gangon a pesti bérház együtt ünnepel a feldíszített fa előtt. De ha jobban megnézzük a jelenlévők ruházatát, s felfedezzük a rendőrt is az esemény közepén, talán valószínűbb, hogy itt is valami jótékonysági akcióról lehet szó. (De akiknek szól, még nem érkeztek meg a tetthelyre...) Újabb bizonyíték az – olykor kényszerűen közös – ünneplés szokásának elterjedésére a frontkarácsonyoké. Az első világháború valamely harcálláspontján készült a fénykép, amelyen a honvédek egy Skoda 30,5-ös Mörser-mozsárágyú körül gyűlnek össze valahol az Isonzónál az otthont idéző, karácsonydíszes miliőben. A húszas, harmincas, negyvenes években aztán a város közterein gyűjtik maguk köré a szegényeket az ünnep fái. Szinte kizárólag jótékonysági gesztusként. Az 1920-ban készült fényképen kenyeret osztanak (szó sincs kalácsról, általános a nyomorúság). Majd – talán – 1930 lesz az az esztendő, amikor először megjelenik a Mindenki karácsonyfája. Mint a Tolnai Világlapja képaláírásából kiderül: „...Budapest több pontján, a templomok előtt és a tereken karácsonyfákat állítottak fel, amelyek alatt a főváros szegényei szeretetcsomagokat kaptak.” Kicsit későbbről egy olyan kitüntetett pontján is állt a díszbe öltözött fenyő, ami Tarackágyú az ajándék a fa alatt... Karácsony, kenyér, árvák (1920) forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény forrás: FORTEPAN
