Budapest, 2017. (40. évfolyam)

11. szám, november - Horváth Júlia Borbála: SÉTÁLUNK, SÉTÁLUNK - Bűnesetek Budán

BUDAPEST 2017 november 11 A kedvesen bágyadt csütörtöki délutá­non, Budapest szerelmeseit újból szólít­ja a kötelesség. Hat óra előtt tíz perccel gyér a létszám: Hétköznap még nem pró ­bálkoztunk séta szervezésével... A túra ­vezető türelmesen rakosgatja papírjait, régi fényképeket házakról, portréfotókat bűnösökről és ártatlanokról; ez lesz a be­mutatandó repertoár. Ruhája övén picike hangszóró, melyet a fülébe vezetett mik­rofonhoz csatlakoztat, abba fog két és fél órán át beszélni. Aprólékosan rendezi so­rait, egy-egy lapba a szél is beleolvasna, s mire a Nagyboldogasszony, egyben Má­tyás templom harangjai vecsernyére hív­nak, teljes a húszfős csapat. Hallotta már, Mariskám? Így indult a pletyka anno a városban: cselédlányok, piaci kofák, úriasszonyok, a képviselőház tagjai, bárók és katonatisztek mind-mind ugyanarról suttognak. Gyilkosságról, ön­gyilkosságról, szerelmi féltésről, rablásról, mesés meggazdagodásról, csúfos bukásról. Szerethető bűnözőkről, zord rendőrökről, hamis tanúkról, kártyáról, lányokról, sik­kasztásról. Kétórás „alvilági” sétánkon az elmúlt századok leghíresebb, legérdekesebb bűneseteire derítünk fényt... A társaság kollektív hátgerincén végig­fut a hideg, mire a csapatvezető gyorsan hozzáteszi: persze csakis messziről, szóra ­kozva, és egészen kicsit borzongva... Senki sem hátrál, hiszen ezért jött, s a lakosságot edzendő, a csoportból kilenc vállalkozó szellemű résztvevő kicsiny műanyag ta­sakban egy-egy bizonytalan kilétű egyén fényképét kapja a nyakába. A csomagocska a séta végéig megőrzendő, hogy aztán egy vendéglőasztalnál elfogyasztott szörp mel­lett, a hallottak és átéltek után közös erővel megállapítsák, áldozatot vagy gyilkost me­lengettek-e a keblükön. A sétavezető segít: Az összenőtt, bozontos szemöldökű, görbe orrú, göbös arcú egyének bűnre hajlamosak, sőt: a feltűnően édesszájúak is! Ne csóvál­játok a fejeteket, ezt brit kriminál-pszicho­lógusok állapították meg... Azonnal köpd ki a jégkrémet, Bertike... Mondaná Nagyika – aki az utolsó langy­meleg napokat szeretné kihasználni a rábí­zott kis unokával –, ha nem sajnálná a föld­re szállt mogyorókat; majd ugrik a téma: Kezdjük a Budai várral és környékével! Elő­ször is, a Dísz tér eredetileg ítéletvégrehajtó hely volt, itt ontották vérét Hunyadi László­nak 1457. március 16-án, estefelé... Három­szor csapott le a bárd, mindhiába... Végül a hóhérnak negyedjére sikerült végezni vele... Hohó, nem oda Buda! Szabálytalan ki­végzés volt... A jog-érzékeny utódok mél ­tatlankodnak: a harmadik sikertelen csa ­pás után kegyelmet kellett volna kapnia! Sűrűn helyeselnek a kirándulók, s nem tudják, hogy abban az időben ez a kegyes kivégzési formák közé tartozott. A lefejezés bizonyos társadalmi körökön felül járt, a pór népet inkább akasztották... Ismerünk olyan történetet, hogy a hozzá­tartozók nem kegyelemért, hanem a kivég­zés módjának megváltoztatásáért könyö­rögtek... A Youtube-on elérhető a Pradlik Györgyről, az utolsó magyar hóhérról ké­szült film, amelyben jobban megismerhe­tők a halálnemek... Mi viszont indulunk tovább egy újabb gyilkosság színhelyére... Nem messze, a tekintélyes barokk épü­let, a Batthyány-palota lépcsőháza hűvö­sen fogadja a látogatókat. A sétálók nesz­telenül kúsznak fel a lépcsőn, pisszenés se hallik, végül a szpíker rámutat az első emeleti óvoda ajtajára: e lakrészben gyil ­kolták meg 1883. március 29-én Majláth Görgy országbírót... Kérdő szemek csüggnek a szónokon, aki részletesen beszámol a bűnesetről, ami hetekig beszédtéma volt Budán és Pesten. A gyilkosság részleteit közlő napilapokat tízszeres áron adták; állítólag még Trefort Ágoston kultuszminiszter is elment meg ­nézni a hullát. A Pesti Napló másnapi szá­ma így adott hírt a történtekről: „Három évtized legbefolyásosabb poli­tikusát nyomorultul ki lehetett végezni a főváros közepén. Saját palotájában, háló­szobájában meg lehetett fojtani, mint egy elhagyott koldust. Segélykiáltását nem hal­lotta meg a ház népe sem. Annál kevésbé a mindenütt jelen nem lévő rendőrség...” Bűnesetek Budán szöveg: Horváth Júlia Borbála, fotó: Sebestyén László hír: A Vérmező Parkban iskolásokat kísérő nevelők kértek segítséget rendőröktől, mert egy férfi a gyerekek szeme láttára szeméremsértő módon viselkedett. A tanárok személyleírást adtak, amelynek alapján a helyszí­nen elfogtak egy ötvennégy éves férfit. H. Ernőt a kerületi rendőrkapitányságon előállították, gyanúsítottként kihallgatták, majd őrizetbe vették, és előterjesztést tettek előzetes letartóztatására. (BRFK-közlemény nyomán.) SÉTÁLUNK, SÉTÁLUNK

Next

/
Thumbnails
Contents