Budapest, 2017. (40. évfolyam)
10. szám, október - Csordás Lajos: KÉPES HÁZ - Távlatok a rézkarcasztal felett
BUDAPEST 2017 október 26 Az épület pontosan azzal a Váci utcai általános iskolával szemben található, ahol a hivatalossá tett városi legenda szerint a svéd király is megszállt, balra eső szomszédja pedig, amelytől az Irányi utca választja el, a hajdani tiszti kaszinó (ma az MKB Bank központi épülete). A tízes, húszas évek régi címjegyzékeinek sok évfolyamát átlapozhatjuk, mire az 1928-as esztendőnél végre jelezve találunk egy művészlakót a Váci utca 40-ben. Nem is akárkit: Manno Miltiádész t. Görög neve ellenére Miltiadész igaz magyar hazafi volt, és amellett, hogy grafikusként, festőként is sikereket aratott, igencsak jeleskedett a sportokban. Gyorskorcsolyában, futballban, evezésben és futásban korának, az 1900-as évek legelejének többszörös magyar bajnoka lett. Képzőművészeti munkássága is szorosan kapcsolódik a sporthoz. Népszerűek voltak sportplakátjai, ő tervezte a Ferencváros labdarúgó klubjának turulmadaras címerét, birkózókat ábrázoló szobrával pedig az 1932-es olimpiai játékok művészeti versenyében ezüstérmet nyert. Mozgósító plakátok Képzőművészeti tevékenységének másik, mindmáig ismert területe a politika. A vörös terror rémtettei, a román megszállás alatti fosztogatás, majd Horthy mint erős kormányos színrelépése emlékezetes témái mozgósító rajzainak. Hogy mindezeknek legalább egy része itt készült a Váci utca 40-ben, az szinte bizonyos, bár azt nem tudhatjuk, hogy éppen abban a műteremlakásban-e, amelyet meglátogatni megyünk. Nem tudjuk ugyanis melyik lakás volt az övé. (Persze nagy valószínűséggel a legfelső emeleti, műtermes saroklakosztály, a nagy félköríves ablakkal és a hosszan elnyúló erkéllyel az Irányi utca felé.) Manno Miltiádész 1935-ben hunyt el. Föltehetőleg ezután került a műterembe Törzs Jenő lánya, Törzs Éva . Erről már je lenlegi lakója, Kéri Imre mesél, Törzs Évá ig nyúlik ugyanis vissza a házlakók élő emlékezete. De annál többet, mint hogy itt lakott, a szóbeli hagyomány nem is nagyon őriz. Sajnos a művészettörténeti források sem igen. Lexikon-szócikkből tudhatjuk meg pályájának főbb csomópontjait, hogy Szőnyi Istvánnál tanult, és hogy Szántó Piroska révén csatlakozott a Szocialista Képzőművészek csoportjához, de szerepelt a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) kiállításain is. Az ötvenes években állami megbízásból több portrét festett művészekről és ugyanekkor üzemi rajzköröket vezetett. Művei közül többet a Bajor Gizi Színészmúzeum őriz: főként színészportrékat. Életének utolsó szakaszában, 1987-ben bekövetkezett haláláig műtermébe visszahúzódva élt a Váci utca 40-ben. Aki találkozott Emilio Vedovával Ma itt Kéri Imre, a balatonfüredi születésű Munkácsy-díjas, érdemes művész grafikus, festő, és felesége, Decsi Ilona Luca grafi kusművész dolgozik. Tíz évvel Törzs Éva távozta után költöztek ide, hosszú vándorlást követően. Valaha ők is dolgoztak a Deák tér 3-ban, amelynek műtermeiről sorozatunk első részében írtunk. Ott a Medveczky Jenő-féle műteremben vendégeskedtek albérletben, özvegy Medveczkyné Fehér Rózsánál. Három év után Bráda Tibor és Szentgyörgyi Jóska festőművészeknek passzolták át a helyet. Ezután kerültek a Mozsár utca 12-be, ahol a volt mosókonyhát alakították műteremmé. „De nagyon jól lehetett ott dolgozni – emlékezik Kéri Imre. – Legfelső emelet volt, az Operett színházból áthallottuk, hogyan gyakorolnak az énekesek délelőttönként. A főiskola előtt voltam segédmunkás és szobafestő is, tehát tudtam vakolni. Szépen kifestettem. Tiszta Derkovits-korszak volt, feleségem pont ekkor kapta meg grafikáira a Derkovits ösztöndíjat. Mielőtt pedig ide kerültünk a Váci utcába, a Rákóczi út 63-ban dolgoztunk, Barabás Márton festőművész volt műtermében, melyet utánunk aztán Szikora Tamás kapott meg. Egy hátsóudvari lakás volt, kilátással a pártbizottság udvarára.” Még a Deák téren dolgoztak amikor berobbant életükbe Emilio Vedova , ez 1974-Távlatok a rézkarcasztal felett Csordás Lajos Szinte semmit sem lehetett előzetesen tudni a Váci utca 40. műtermének múltjáról. Tábla itt bizony nem hirdet híres, régi lakót a kapualjban. Pedig a ház egy-két évvel már el is múlt száz éves, 1912-ben épült. S azóta létezik odafönn műterem is, azóta alkotnak benne művészek. Decsi Ilonánál és Kéri Imrénél jártunk. KÉPES HÁZ fotó: Kéri Gergely
