Budapest, 2017. (40. évfolyam)
9. szám, szeptember - Győri László: A HELY ÍZE - N. Kósa Judit: Kőbányai barangoló
2017 szeptember 28 KŐBÁNYAI BARANGOLÓ N. Kósa Judit Mai világunkban, ahol a vizuális élmény kiütéses győzelmet aratott a képzelet fölött, már nem ritka jelenség az úgynevezett könyv-műtárgy. Az ilyen könyv nemcsak olvasnivalót kínál, hanem gyönyörködtet is, szavai mellett megjelenésében is arról a témáról beszél, amelynek szerzője a művet szentelte. Buzás Kálmán új Kőbánya-könyve pontosan ilyen műtárgy. Fedele dombornyomott, bíborszín karton, amelyen aranyozott, szecessziós betűk jelzik a tárgyat, és az átnyúló, mágnessel záródó fülnek hála az egész úgy fest, mint egy titkos napló. Kinyitva a hatás még inkább ódon talált tárgyat idéz: a barnás papír kicsit pecsétes, a fekete-fehér képek bele-belesejlenek a szövegbe, néha „tintával” megejtett aláhúzások láthatók, a széles margón pedig különböző színű, kézírásos megjegyzések kígyóznak. És ha ez még nem volna elég, a könyvet tervező Buzás Dániel még arról is gondoskodott, hogy a könyvből itt is, ott is mellékletek potyogjanak ki: egy-egy „bent felejtett” fénykép, villamosjegy, térképszelvény, levél, képeslap vagy épp mozijegy. Ez a küllem természetesen nem véletlen – arra szolgál, hogy megadja az alaphangot a röviden Kőbánya, hosszabban „Kőbánya oda és vis z sza – mesék ihlette emlékezet” című könyvhöz, amelynek létrejöttében A BUDAPEST folyóirat lapszámai az alábbi helyeken vásárolhatók meg • Kiadónkban (Summa Artium Nonprofit Kft., 1054 Budapest, V., Honvéd utca 3., V. emelet 13. Tel.: +36-1 318-3938) munkanapokon 9–16 óra között • az Írók Könyvesboltjában (Budapest, VI., Andrássy út 45.) • a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest, V., Petőfi Sándor utca 5.) • a Budapest Antikváriumban (Budapest, IX., Üllői út 11-13.) • a Litea Könyvesbolt és teázóban (Budapest, I., Hess András tér 4.) • a Lipták villában (Budapest, XIV., Hermina út 3.) BUDAPEST VERSLÁB ● VERSLÁB ● VERSLÁB ● VERSLÁB A ROVATOT SZERKESZTI: KIRSCHNER PÉTER Győri László A HELY ÍZE Az éber ész a látványt úgy nyeli el, úgy bontja le a hely ízét, ahol élsz, hogy amit a szem idege fölfog, benne minden kép a sejtekben oszlik el, megőröl mindent, a réteg, a forma testedbe, elmédbe, tudatodba árad, bár nem tudod, hogy tőle élsz, általa, de táplál minden sós, édes, fanyar, keserű szemsugár. Itt élsz, ez a látványod, ez a város, agyad itt őrli naponként a sivár sikátort, a darabos utcát, az alvilág rozsdás lakatjait, a járókelők szeme rebbenését. Itt nézel, itt látsz, pupilládba az időből, a térből ez a tér evődik bele, ez etet, ez kínál a zamat részleteivel. A többit az elme, a lélek végzi el. Tered a teret betölti, maradj vagy menj, ez a hely örökre te vagy.
