Budapest, 2017. (40. évfolyam)
9. szám, szeptember - Győri László: A HELY ÍZE - N. Kósa Judit: Kőbányai barangoló
MILLISITS MÁTÉ A SZENT ISTVÁN-BAZILIKA HARANGJAI ÉS HARANGJÁRMAI Budapesti Városvédő Egyesület A magyar főváros szakrális épületei közül a Szent István-bazilikáról jelent meg az utóbbi években a legtöbb kiadvány. A templomról kiadott könyvek a bazilika építéstörténetét egymást kiegészítve közlik, de a tornyokba „rejtett” örökségről hallgatnak. A Budapesti Városvédő Egyesület kiadványa átfogó képet nyújtva mutatja be a bazilika harangjainak méreteit, egyedi díszítésüket, történetüket. Ára: 450 Ft Megvásárolható a Budapesti Városvédő Egyesület titkárságán (1126 Bp. Szoboszlai utca 2-4) BUDAPEST 2017 szeptember 29 KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ A gyógyító ember kezdetleges sebészeti és fogászati műtéteihez ősidők óta használt szerszámokat. Ahogy az orvosi tudás és az emberiség technikai készsége gyarapodott, úgy tökéletesedtek ezek a szerszámok, és bonyolódtak lassan szerkezetekké, gépezetekké. Ebben a kis könyvben képek és szórakoztatónak szánt magyarázatok segítségével érdekes, régi gyógyító szerkentyűket, vagyis olyan bonyolultabb gyógyalkotmányokat kívántunk bemutatni, amelyek eredeti formájukban vagy már rég teljesen eltűntek. Ára: 4990 Ft MAGYAR LÁSZLÓ ANDRÁS: SOLENOID ÉS PELITHE. RÉGI GYÓGYSZERKENTYŰK Corvina Kiadó FODOR VERONIKA: LEGENDÁK A PANNÓNIA GŐZHAJÓ FEDÉLZETÉRŐL Holnap Kiadó Anton Aulinger hivatása a legkevésbé sem hagyományos: utazó legendagyűjtőként telnek mindennapjai. Útitársai lesznek a segítségére, hogy megszerezze a célul kitűzött különleges, érdekes vagy meghökkentő történeteket, melyek régmúlt korok világát idézik. A történet végén az is kiderül, sikerül-e Antonnak összegyűjteni és dobozba zárni a különböző évszázadok ismeretlen legendáit: a repülés korának szereplőit, a bányavirágokat vagy éppen a mechanikus embert. Ára: 2900 Ft Buzás Kálmán így definiálja a saját szerepét: „kőbányai emberek törté neteit gyűjtötte, rendezte, összefűzte, a maga gondolatait hozzáírta”. És valóban, a mű nem klasszikus helytörténeti monográfia: bár a pleisztocéntól Kovács Róbert polgármesterségéig ível az időhorizont, és a szerző által kigondolt hét „promenádon” végigsétálva valóban bejárhatjuk a kerület nagy részét, a teljességre való törekvés helyett a lehető legtöbb szín és érzés felvillantása, egy izgalmas kaleidoszkóp megszerkesztése volt a helytörténész szándéka. A séták valóban „lejárhatóak”, de aki úgy dönt, nem bédekkerként használja a könyvet, hanem a fotelben olvasgatja, azt sem hagyják magára: a hangsúlyozott ódonság dacára a legmodernebb technikát is alkalmazzák e lapokon, így egy okostelefonnal és egy QR-kód olvasó programmal számos helyszínt utcakép-felvételen is meg lehet tekinteni. Aligha tévedünk azonban nagyot, ha azt gondoljuk, hogy az ezerszer végigtárgyalt „kötelező” kőbányai penzumok helyett – habár ezeket is érinti a sörgyáraktól és a Szent László-templomtól meg a Conti-kápolnától a vagonlakókon és a régi vízmedencéken át a Népligetig és a Rákos mezejéig – elsősorban embergyűjteményét akarta az olvasók elé tárni Buzás Kálmán. Ha valaki nem tudná ugyanis, „mindenki, aki számít, kőbányai”. Nemcsak Lechner Ödön, Sorg Antal vagy Hock János , hanem Feszl Frigyes , Hugonnai Vilma és Grabowieczky Leon , a Grabóka-játékok kitalálója, egyben a Szent László Gimnázium egykori rajztanára, sőt valamelyest még Sigmund Freud is. És persze kőbányai volt, így a könyv mesélős, lassan hömpölygő nyelvén megelevenedik előttünk Fáczányi Ármin gyógysze rész, Rottenbiller Lipót polgármester, vagy épp Schöntheil Ric hárd építész. (A magunk részéről viszont szerencsésebbnek tartjuk az utókorra bízni kortársaink értékelését, ezért például György István volt főpolgár mester-helyettes, jelenlegi kormányhivatali kormánymegbízott méltatását nem feltétlenül vettük volna bele a könyvbe.) Mondanunk sem kell talán, hogy persze helyekből és a hozzájuk fűződő történetekből is rendkívül széles a kínálat. A csúfosan megbukott reformkori ligettelepítésre emlékeztető Hölgy és (Úri helyett) Füzér utca története ugyanúgy megtalálható itt, mint a Muki gőzmozdonyé, amely a mai 37-es villamos útvonalán közlekedve két világháborúban is szállított ki halottakat Pest szívéből a köztemetőbe. Olvashatunk hordógyárból lett porcelánfestő üzemről, a vurstliban haldokló színigazgatónőről, a Kada Center ifjúsági klub és a Lőwy Sándor Úttörőház történetéről vagy például Gagarin ról, a félkegyelmű csavargóról, aki a 17-es busz végállomásá val együtt tűnt el a Rottenbiller-kerthez közeli modern városközpontból. Természetesen tősgyökeres helyiként Buzás Kálmán nem hagyhatja szó nélkül azt az esztelen pusztítást, amelynek a régi, kisvárosias városközpont, a Jazi – azaz a régi Jászberényi út – környéke áldozatul esett. Különösen szép, ahogy megemlékezik a Kaszinó elpusztításáról, a néma tüntetésről és az élőláncról, amellyel ideig-óráig sikerült késleltetni a rombolást. De ugyanilyen megragadó, ahogy a Marhenke Vilmos szobrászmester által a gyerekeknek adott 20. század eleji kakaós-kalácsos uzsonnákról mesél. Éppen a felvonultatott tényanyag imponáló gazdagsága miatt fájó, hogy a szerkesztés munkáját sajnos megspórolta a kiadó. A szépséges kiállítású könyvből nemcsak a tartalomjegyzék és a valóban használható – például a beidézett, hosszú vendégszövegeket is kereshetővé tevő – mutató hiányzik, hanem szembeötlően sok hiba és elütés is bosszantja az olvasót. Itt nemcsak az apróságokra gondolunk (pl. Törökköri református gyülekezet említése a Törökőri helyett), hanem olyan ténybeli tévedésekre is, mint hogy Buzás a pártházat tervező BUVÁTI-s Kiss Albert munkájaként méltatja a kőbányai mozit. Hiszen ezért az épületért kapott Ybl-díjat tényleges tervezője, az IPARTERV-ben dolgozó Molnár Péter . ● Buzás Kálmán: Kőbánya oda és vissza – mesék ihlette emlékezet Ráth Lépcső Tudásközpont, 2017
