Budapest, 2017. (40. évfolyam)
9. szám, szeptember - Horváth Júlia Borbála: SÉTÁLUNK, SÉTÁLUNK - Minden bunkernek vészkijáratot!
BUDAPEST 2017 szeptember 6 Emeletnyi magasságban tornyosul a Csepel Művek főkapuja, a vaskos, méltóságteljes betontömbök korabeli határátkelőként hirdetik az erőt. Nem csoda, hiszen aki annak idején átlépett rajta, mintegy odatartozónak érezhette magát: lett-légyen melós vagy gyárigazgató, biztos hátteret tudhatott maga mögött. Most viszont hűvös szelek járnak a kihalt falak között, igaza volt a gondos túravezetőnek, a toborzónál kiskabátot hirdetett, mert odalenn huszonegy fok várható majd. Tessen er nyőt is hozni a felszíni sétához, odalentre pedig némi hidegélelmet... A kirándulás időtartama akár négy és fél órányi lehet. A bunkertúra hetente kétszer induló városnéző program, amely hazánk valaha volt legnagyobb ipartelepének, az egykori Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt.-nek, a legendás csepeli gyáróriásnak II. világháborús időszakát mutatja be. A gyár területén egyetlen, eredeti állapotban fennmaradt, kétszáz négyzetméteren berendezett óvóhely találhat, most játékszobákkal, valamint ki- és felpróbálható felszereléssel... Az efféle csábításnak nehéz ellenállni, meg minek is tenné a háborúskodást csak filmből ismerő generáció. Ugyan már, a tankok elavultak, manapság a légicsapás az igazán hatásos... A tizenkét év körüli szakértőnek pillája se rezdül; elvégre igaza van, ez még csak a bevezető. Pontosan indul a séta, nagyszülő kortól innen és túl útra készek a kirándulók. Előtte azonban rövid eligazítás: Papíron a Csepel Művek – a továbbiakban: a Cs.M. – közterület. Fotózni csak korlátozottan szabad, de nem érdemes. A kirándulást követően minden fontos infó, kép, film fent lesz az Interneten. A kérdéseket mindenki tartsa meg magának, és a túra végén tegye fel... Nagy általánosságban tegeződnék, négyszemközt természetesen nem... Félidőben kaptok majd húsz perc szabadidőt, mialatt azt csináltok, amit akartok... Most pedig irány a Színesfém utca... Sőt: Öntő utca, és Tűzoltó utca, Csőhegesztő, Martinász, Tekercselő és Rézmű utca, Munkásőr és Egyedi Gépgyár utca, Minden bunkernek vészkijáratot! szöveg: Horváth Júlia Borbála hír: Csepel városrész a török uralom idején elnéptelenedett, és csak az 1700-as évek elején kezdték újra benépesíteni; többek között svábokkal. Az újratelepítésről úrbéri szerződést kötöttek, amelynek időpontja pontosan ismert: 1712. július 18. – ma Csepel Napja. A másodszori kihalás, az egykori város a városban, Weiss Manfréd gyára államosításával, majd a későbbi Csepel Művek felszámolásával következett be. Néhány éve azonban újból élet jelei mutatkoznak a kietlen falak között (csepelinfo nyomán). SÉTÁLUNK, SÉTÁLUNK
