Budapest, 2017. (40. évfolyam)
8. szám, augusztus - Holló Szilvia Andrea: Ekegyár a Váci utcában
BUDAPEST 2017 augusztus 26 Itt az ideje, hogy megismerkedjünk történetünk hősével. Gubicz András 1820-ban született Jászjákóhalmán. Eredeti foglalkozására nézve kovács, sőt gyógykovács volt. Vagyis nemcsak patkolta, de szükség esetén gyógyította is a lovakat. 1849-ben nőül vette Poldermann Julianná t, egy szegény losonci kőműves korán árvaságra jutott 22 esztendős leányát, akitől nem volt idegen a kemény munka. Ha kellett, maga is beállt patkolni a férje mellé. Pesti gyár Gubicz 1853 táján Pestre költözött, üzletvezető lett Farkas István újonnan alapí tott Üllői úti gépgyárában. Farkas kezdetben Kollerich Pál lal társult. A több raktárat fenntartó Kollerich később is jó kapcsolatban maradt Gubicz Andrással, segítette őt az akkor már saját gyártású ekék, magtakarók, boronák eladásában. Gubiczné a férje könyvelését, üzleti levelezését intézte. Hullámvölgyek ide vagy oda, a Gubicz-gyár pár év alatt a hazai szakkiállításokon és a világkiállításokon egyaránt több rangos elismerést gyűjtött be. A mezőgazdasági gépek mellett, melyek közül a legismertebb a Galgóczy Ká rollyal közösen készített Gubicz-eke volt, néha mívesebb, apróbb munkákat is elvállalt. Emlegették is a nevét a derék pestiek, amikor a Duna-parti Halpiacon felállított Haláruslány, a (ma a Kristóf téren látható) „Fischer Rézi” kútjának kifolyó csöveit díszítő delfinek megmunkálásával nem készült el a szobor felállításáig. Sajnos, a tehetséges és sikeres gépgyárosnak, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület egyik alapító tagjának még fél évszázad sem adatott. Hosszas betegeskedés után hunyt el Pesten, 49 éves korában. Boldog házassága sajnálatos módon gyermektelen maradt. Talán éppen ezért támogatta önzetlenül a fiatalokat, a Polytechnicumban tanuló szegény sorsú, szorgalmas, földműveléssel foglalkozó diákok számára ösztöndíjat alapított, s adományai segítségével nyitottak óvodát a szülőfalujában. Gubicz halála után a gépgyár tovább működött, özvegye a Pesti Napló hasábjain biztosította reménybeli megrendelőit arról, hogy az üzemet megszüntetni, eladni nem fogja. „Alulírott, ezennel tiszteletel értesítem a t. magyar gazdaközönséget, miszerint boldogult férjem Gubitz András által alapítot gazdaság’ gépgyári üzletet folytatni fogom, s a gyárnak férjem vezetése alatt, gyártmányai szilárdsága és jósága által elért jó hírnevét továbbra is fenntartani kötelességemnek fogom tekinteni.” Gubiczné három éven át vezette az üzletet, közben maga is támogatta a női iparoktatást, a műegyetemi képzést. Általános örököseként is az Országos Nőiparegyesületet jelölte meg. 1874-ben, fiatalon hunyt el, akkor már egyik rokona vitte a céget. Váci utcai tábla De vajon miért kellett segítséget kérni ahhoz, hogy megtalálják a táblaállítás kezdeményezői a Gubicz-gyár címeként feltüntetett Lipót utcát? A Leopold Gasse 1690-ban kapta a nevét, amikor a város talán legforgalmasabb utcáját a törököket Pestről kiűző uralkodó, Habsburg I. Lipót iránti tiszteletből róla nevezték el. Az utca egy évszázaddal később, amikor kezdetét vette a városfalak bontása, kettévált. 1789-től az egykori Váci-kaputól a pesti városházáig tartó északi szakaszt Váci utcának kezdték hívni, a déli továbbra is Lipót császár nevét viselte. Újabb száz év elteltével a régi pesti városháza is bontócsákány alá került, hogy a környék szabályozásával Ekegyár a Váci utcában Holló Szilvia Andrea Ahol a Tarna a Zagyvába siet, ott fekszik Jászjákóhalma, e nagy múltú iparos község. Onnan indult el szerencsét próbálni egy ügyes mesterember, bizonyos Gubicz (vagy Gubitz) András, hogy megvalósítsa álmait. Azt, hogy végül útját siker koronázta, 2011 óta kőtábla adja tudtul a Váci utca 74. számú ház falán. A magyar mezőgazdasági gépgyártásban jeleskedő jászsági gépész születésének 190. évfordulóján ugyanis összefogott a szülőfaluja, több civil szervezet és a család leszármazottai, hogy közös erővel emléktáblát állítsanak Gubicz egykori sikereinek helyszínén. De egyvalami kifogott rajtuk: sehogy sem találtak rá a térképeken a korabeli hirdetésekben megjelölt Lipót utca 41. számú házra. Megkértek ezért egy fővárosi ismerőst, járjon a dolog után, ám sajnos, nem a megfelelő emberhez fordultak. Az emléktáblát végül nemcsak egy évvel az évforduló után, de ráadásul két házzal arrébb avatták fel. Gubicz első pesti munkahelye, az Üllői úti Farkas-gépgyár (1850-es évek) forrás: FSZEK
