Budapest, 2017. (40. évfolyam)

7. szám, július - Kettős látás: művészet vagy dekoráció

BUDAPEST 2017 július 25 művészeti gondolkodásának, kapcso­latrendszerének, társadalmi és politikai fogadtatásának regionális szempontú megközelítésére. Rávilágít azokra a pár­huzamokra – vagy épp különbségekre – amelyek a német és magyar politikai és művészeti szcénában az absztrakcióhoz való viszonyt jellemezték. A Kiscelli Múzeum kiállítása a „ma­gyar absztrakció” egy sajátos szeletét tárja fel: Karl-Heinz Adler geometrikus épületplasztikáiból kiindulva azt mutatja meg, hogy a hetvenes években a magyar­országi középületeken milyen módon je­lenhetett meg geometrikus absztrakció. Nem stílustörténeti vagy kronologikus megfontolások, hanem izgalmas és szer­teágazó, mégis sok szálat összekapcso­ló szempontrendszer szerint vizsgáltuk ezeket a jelenségeket. – Miként került képbe a Köztérkép? Talán ez a legnagyobb hozadéka a ki­állításnak a jövőre nézve. – BM A kiállítás a köztéri képzőművé­szet legfontosabb online adatbázisával, a Köztérképpel együttműködésben kilép a múzeumok falain kívülre, és ezzel egész Budapestre – és vidékre is – kiterjeszti a té­mával kapcsolatos vizsgálódásait. Ez civil emberek naprakész gyűjtése, ami mutatja a helyi közösségek erejét, összefogását, az ismert vagy még nem nevesített műtár­gyak megőrzésében és felkutatásában. A városi műalkotások felfedezésére Hajnal Ágnes közreműködésével nyomtatott tér ­kép is készült, aminek a segítségével az érdeklődők a helyszínen is megnézhetik a Kiscelli Múzeumban bemutatott mun­kák máig megmaradt darabjait. Emellett azokat a műveket is felkereshetik, ame­lyek nem kerültek bele a kiállítási válo­gatásba. Az online országos térkép itt érhető el: https://absztrakt-kiscelli.koz­terkep.hu. A nyomok keresése azonban ezen a ponton sem ér véget: a múzeum felhívást tesz közzé hasonló műtárgyak felkutatására, a közönséget is bevonva a múzeumi kutatómunkába. Így megvaló­sul a múzeumnak az a vállalt missziója is, hogy a város tereit kitágított múze­umként, a múzeumot pedig diszkurzív térként értelmezze. A városba magukkal vihetik a látogatók a múzeumban látha­tó – a Budapestvideo stábja által készített – interjúkat is, egy QR kód segítségével, ami egyébként szintén egy absztrakt geo­metrikus forma. – Ezt a kurátori felfogást elismeréssel és pozitívan értékeljük. Lassan mi is „kocka agyak” leszünk? – BM Azok lettünk. Nem lehet visszafe­lé haladni, alapvetően a mai életünket a számítógép mentalitás határozza meg, ami szintén absztrakt geometrikus gondolko­dásra épül. ● Józsa Bálint Kovács Ferenc Dinamikus dombormű Déli pályaudvar aluljáró végfal Budapest, 1974 Kovács Ferenc absztrakt térplasztikája a Mar­gitszigeten fotó: Lazlo Lugosi

Next

/
Thumbnails
Contents