Budapest, 2017. (40. évfolyam)
5. szám, május - Simplicissimus Budapestje
költései hogyan realizálódnak. Talán Bécs azért tud ennyit költeni, mert az állami ráfordítások is az ottani költségvetésben jelennek meg. A Magyar Turisztikai Ügynökségnél nagyon jelentős források vannak Budapest promóciójára. Ők várhatóan nagyon jó partnereink lesznek, mert ugyanazt a brand megközelítésű munkát folytatják, amit mi is megcéloztunk. A városarculati cégünk tavaly szűk 300 millióból gazdálkodott, az már lényegesen jobb szám. A legnagyobb változás nem a számokban, hanem a módszerben rejlik: strukturáltan és brandközpontúan szeretnénk a várost helyzetbe hozni. – Segítsen, ha olvasóink nem értenék ezt a szaknyelvet. – Azon kívül, hogy a fővárosban rengeteg olyan adottság és program van, amelyet nagyra értékel a külföldi és a budapesti is, az értékeket nem tudjuk két mondatban elmondani, vagy képletesen szólva egy masnival átkötni és eladni akár itthon, akár a turisztikai világpiacon. A mi fő célunk ez a fajta stratégiai megközelítés, ahol mindenféle (többek között kommunikációs) eszközt annak a bizonyos képnek rendelünk alá, amit magunkról el akarunk adni. Ahogy látom, a kormányzat is errefelé tendál. – Megvan már ez az esszencia, amit árulni akarunk? – Nagyon nehéz. Vannak erre felmérések, hogy péládul melyek azok a szavak, amelyek a turistáknak eszébe jutnak Budapestről, és nem biztos, hogy ez összecseng azzal, amit mi szeretnénk. A Magyar Turisztikai Ügynökség most készíttet egy felmérést, amely a kiindulópontot fogja rögzíteni. Mi tudjuk, hová szeretnénk eljutni – így könnyebb lesz a Főváros, illetve a kormány anyagi és egyéb eszközeit mellérendelni. – Lehet mondani, hogy két és fél év múlva, a ciklus végén ebben már valami eredményt akarnak elérni? – Nagyon remélem. A városarculat, a turisztika két olyan tényező, amely magától is képes sikereket felmutatni, de nem szabad azt hinnünk, hogy ez egy örökké tartó Kánaán, mert az is a turisztikai világ sajátja, hogy vannak helyek, amelyeket felkapnak, öt-tíz évig mennek, és aztán találnak egy új kedvenc célpontot. A mi dolgunk az, hogy kihasználjuk azt a szerencsés helyzetet, amely Budapest megítélésében most előállt, és megőrizzük az előnyét. – A romkocsma-jelenség éppen egy ilyen törékeny vonzerő lehet, nem? – Igen, pontosan. Arra viszont nagyon alkalmas, hogy a hullámot meglovagoljuk, és a romkocsmák miatt ide özönlő fiataloknak mást is tudjunk nyújtani. Az persze még jobb lenne, ha nem csak azokat tudnánk megfogni, akik már idejöttek, hanem célirányosan tudnánk idevonzani többet költő turistákat, akik a város fürdőkultúrája, a kulturális kínálat, a helyi designerek, a budapesti gasztronómia vagy a gyógyturizmus miatt jönnek ide. – Azt szokták mondani, hogy ilyen szempontból a konferencia-turizmus aranybánya. – Ez pontosan így van. A konferenciaturista költése össze sem mérhető a klasszikus szabadidő-turistáéval. Ha itt zajlik egy 3000 fős orvoskonferencia, akkor azokra a napokra nem lehet helyet foglalni az ötcsillagos szállodákba és a város legjobb éttermeibe. Persze nem az a cél, hogy a leggazdagabbak kiszorítsák a családos turistákat vagy a hátizsákosokat. Sőt, arra is vigyáznunk kell, hogy ne legyen olyan mértékű az állandó turistajelenlét, ami túlterhelné a várost, ami már kellemetlen lenne a budapestieknek. Prága, Firenze, Barcelona küzd ilyen problémákkal. Mi elsősorban a budapestiekért vagyunk itt. Én ebben a székben elsősorban a budapestiekért dolgozom. A turisztikai feladatokat ezen a szemüvegen keresztül nézem. Nem elsősorban mennyiségi, inkább minőségi növekedést szeretnénk elérni. – A lobbytevékenység mennyi idejét veszi el? Gondolom nem fordult meg a fejében, hogy odaláncolja magát egy minisztériumhoz, hogy ezzel gyorsítsa meg az új kongresszusi központ telkén az első kapavágást. Vagy küzd-e azért, hogy a turisztikai adóbevételek megint a fővároshoz folyjanak be, ahogy ez régen logikusan történt, ne pedig a kerületekhez? – Igen, nagy érvágás a fővárosnak, hogy az idegenforgalmi adó a kerületekhez folyik be. Ezt értelmezni is nehéz: a turista Budapestre jön, nem a kerületekbe. De ilyesmin változtatni az én székemből nem életszerű, ugyanakkor ebben a helyzetben az a feladatom, hogy a kerületekkel együtt valósítsunk meg turisztikai fejlesztéseket. Az IFA (idegenforgalmi adó) szempontjából ez a legfontosabb. Inkább a másik ügyben vagyok aktív: lépten-nyomon beszélek arról, hogy nagyon várjuk az új kongresszusi központot. Őszintén remélem, hogy ez ebben a ciklusban meg is fog valósulni. Úgy kell nekünk, mint egy falat kenyér. Sajnos a főváros pillanatnyi forrásaiból ez nem tud felépülni – viszont kapcsolatban vagyunk Fürjes Balázs kormánybiztos úr irodájával, oda tartozik a feladat. Az értesüléseim szerint egyébként a tervezés jól halad. – Miért volt szükség a Budapesti Városarcu lati Nonprofit Kft. létrehozására, és személyesen mit vár a cégtől? – Vannak városok, ahol ezt a munkát városházi tisztviselők végzik, a munkaerő-igény nagyjából ugyanannyi. Mi azért választottuk ezt az utat, mert egy külső (egyébként a főváros száz százalékos tulajdonában lévő) cég sokkal fürgébb és rugalmasabb tud lenni. A városmarketing esetében elég nehéz szétszálazni, hogy mi szól a külföldieknek, és mi a budapestieknek. Mégis, az önálló cég létrehozásakor az volt a célunk, hogy ők foglalkozzanak azzal, ami a városlakókkal kapcsolatos. De nagyon örülünk annak, ha munkájuk eredményeit a turisztikai szervezet is használni tudja. Nemigen van jobb márka-nagykövete egy városnak, mint maga a városlakó, akivel egy turista bármikor találkozhat. Én is olyan városban érzem jól magam, ahol úgy érezhetem, hogy a város része vagyok, nem turista. Mindannyian arra vágyunk, hogy ott együnk, ahol a helyiek, arra a piacra menjünk, ahol a helyiek vásárolnak. Egy város megismerésekor mindannyian helyiek szeretnénk lenni, nem utazók. 2010-ig volt a fővárosnak egy Studio Metropolitana nevű háttérintézménye. Még ők kezdtek el járni a világ nagy ingatlanvásáraira. Ezt tavaly mi is újrakezdtük. Tudatosan próbáljuk „árulni” Budapestet. A két legnagyobb ilyen vásár Cannes-ban és Münchenben van, mind a kettőn jelen voltunk. Ezt idén is folytatjuk. Ez fontos üzenet a piacnak. – Van-e még valamilyen ehhez kapcsolódó cél, amit személyesen szeretne eléri a ciklus végéig? – Az elsődleges szempont megőrizni Budapestet a budapestieknek. De nagyon fontosnak tartom, hogy a közelmúltban megújult turisztikai honlap igazi origó legyen az ide érkező turistáknak, hogy ott mindenfélét meg is tudjanak venni – szállástól, fürdőbelépőjegytől kezdve BuBi-jegyen át a koncertélményig, angol feliratos színházelőadásig. Ezen kívül kezdeményeztem, hogy komoly művészi értékű szobrokat lássunk Budapesten, ennek szellemében készüljenek a vizuális alkotások a fővárosban. Szeretném, ha nekünk is lennének szenzációszámba menő, ikonikus szobraink. De ennél is fontosabbnak tartom, ahogy már mondtam, hogy a strukturált és brandközpontú munka terjedjen ki az általam felügyelt portfólió minden elemére. ● (Az interjút Török András készítette 2017. március 1-jén.) 15
