Budapest, 2016. (39. évfolyam)
11. szám, november - Bajkó Ferenc: NEKÜNK HARANGOZTAK - A Szilágyi Dezső térről Szemeretelepre
BUDAPEST 2016 november 19 jai, ha nem is repesztik meg a torony falát, nem valami szépen szólnak” – írja Sándy is. A források három beszerzéséről írnak, azonban az 1895-ben történt szentelésen négy is látható a fotókon. A 890, 380 és 255 kilogrammosakat a gyülekezet költségén öntették, míg a negyediket 160 kilós tömeggel Borosnyai Oszkár és felesége, Rácz Hermina adományozta. Kritika a „vasszerű” szavuk miatt érhette az öntvényeket, de azokon az analízist elvégezve a maguk nemében szép összhangzat állapítható meg (f1-a1-cisz2-a2), tökéletes dúr hangsor, az ilyen tiszta képlet Magyarországon kifejezetten ritka. A harangok tartozéka a harangnyelv és a lengést biztosító, csapágyazott felfüggesztés, az úgynevezett járom. A bochumi acélgyár nagyobb kilengést eredményező, fából készült jármokkal látta el szerkezeteit, azonban a Szilágyi Dezső téri templomban a torony védelme érdekében nem ezekre függesztették a négy új öntvényt, hanem a Pozdech József pesti lakatos ál tal szabadalmaztatott öntöttvas jármokra, amelyeknek kisebb a kilengése, és anyaguk rezgéselnyelő képessége miatt kiválóan védik a tornyokat. A Szilágyi Dezső téri református templom az egyetlen az I. kerületiek közül, ahol az első világháború éveiben nem történt rekvirálás, minden harang a templommal egyidős. 2013-ig szóltak együtt a Duna-parti hegyes toronyban, noha statikai okokra hivatkozva, az öntöttvas jármok ellenére ritkán szólaltatták meg őket egyszerre. 2013-ban aztán a legkisebbet elajándékozták. Ennek a története pedig a következő. Szemeretelep református lakosai 1939-ben egy mulatót vásároltak meg, tornyot építettek rá, és ott tartották istentiszteleteiket. Igaz, nem véglegesen rendezkedtek volna itt be, az út túloldalán épült volna fel a templomuk, tervüket azonban a II. világháború meghiúsította, a gyülekezet régi templomépítési szándéka csak 2005-ben éledt újjá. 2010-ben a régi ingatlant Szlezák Ráfael rákospalotai mester 1936-ban készített 80 kilogrammos harangjával együtt eladták a Kopt Egyháznak. Az épületet a koptok saját liturgiai formaviláguknak megfelelően átalakították, új toronnyal és hagymakupolával látták el, ma e hagymakupolás toronyból szól a szemeretelepi reformátusok régi harangja. Új templomuk tervezésével 2009-ben bízták meg Nagy Béla építészmérnököt. Az ő tervei szerint készült el a 300 ülőhelyes, négyzetes alaprajzú szakrális épület, amelynek sarkában 18 méter falmagasságú, szoknyás sisakkal fedett torony áll. A 2012-ben felszentelt toronyba felszerelendő harangra azonban már nem volt pénz, ekkor (pontosan 2012. december 6-án) döntött úgy a Budai Református Egyházközség Presbitériuma, hogy a Szilágyi Dezső téri templom négyeséből a legkisebbet a szemeretelepieknek adományozza. Felirata: „A BUDAI EV. REF. TEMPLOMNAK ÖNTETTÉK BOROSNYAI OSZKÁR ÉS FELESÉGE RÁCZ HERMINA 1895. DEG. V. BOCHUMER VEREIN. BOCHUM 1895.”. Érdekessége, hogy magas hangjához képest nagy a tömege: egy a2 hangú harang átlagosan 50 kilogramm tömegű szokott lenni, ez az öntvény viszont ennek többszöröse. (Ezeket hívják vastag bordázatú harangoknak.) Így hát a szemeretelepieket ma a budai reformátusok két világégést átvészelt, egy és negyedszázados acélöntvénye hívogatja. ● A szemeretelepi új református templom A legkisebb acélharang a szemeretelepi toronyban
