Budapest, 2016. (39. évfolyam)
9. szám, szeptember - Somogyi Krisztina: NEM KÖZÉPISKOLÁS FOKON - Idesüss!
BUDAPEST 2016 szeptember 10 Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara Épület és a benne folyó élet koherens egészet alkot, amely – tűnjön ma bármilyen természetesnek is – nagyon komoly szakmai előkészítés, kiváló kommunikációs stratégia és innovatív építészeti tervezésmódszertan eredménye. A beavatkozás a kortárs építészeti szemléletmód kiváló példája. Az eredeti állapotról készült fotókat látva először is szögezzük le, hogy nagy fantáziára volt szüksége a Gyermekkor Alapítvány vezetőinek, amikor eldöntötték, hogy a Kőbánya-Kispest metróállomás tőszomszédságában, panelépületekkel és forgalmas utakkal határolt területen, egy 70-es években épült típusépületben alapítják meg új intézményüket. A földszintes épületben iskola, majd idősek otthona működött, végül üresen állt. A kertet felverte a gaz, igaz, fák is kinőttek a lakótelep építése óta eltelt több mint negyven évben. A Gyömrői út és Sibrik utca közötti terület a sűrű beépítések szélén kissé bizonytalan identitású. A közelben gyárak, nemzetközi cégek telephelyei vannak, Tóthné Kővári Csilla alapítványi elnök az ő szíves támoga tásukból finanszírozta az épület átalakítását. Cserébe a vállalatok dolgozóinak kisgyermekeit is felveszi az Idesüss ovi, így a környékbeli csemetékkel együtt összesen közel száz kap ma nemzetközi színvonalú ellátást. Inspiráló környezetben, kreatív pedagógusok felügyelete mellett okosan, örömmel és egészségesen töltik hétköznapjaikat. A régi fotókat nézve döbbenetes a hely metamorfózisa. Pusztulás fordult át virágzássá – hogy elragadtatásomat ezzel a kissé emelkedett szófordulattal is jelezzem. A kőbányai tapasztalás azonban egyáltalán nem egyedi, más lakótelepen, és még tágabban, más problémás területen vagy rossz állapotú épületben is egyre gyakrabban történnek hasonló átalakulások. Ökológiai vagy gazdasági indíttatásból vagy egyszerűen csak az épített környezettel kapcsolatos változó attitűd miatt, de jól érzékelhető, hogy a beruházók és az építészek manapság sokkal gyakrabban és kreatívabban tekintenek lehetőségként a meglévő épületekre. Az újrahasznosíthatóság (kontra bontás és új építés) kérdése a válságot követően előtérbe került, a szemlélet részévé kezd válni. Párbeszéd alapú tervezés Az építészeti átalakítást Peter Haller (Pro micplan Kft.) generál tervező szervezésében végezték, a belső és külső téralakítás két lekes építész, Borsos Melinda és Dimitrijevic Tijana (MICROarchitects) munkája. A BME Építőművész Doktori Iskolájának hallgatóiként az elmúlt években kifejlesztett participációs metodikájukra és az építészettel kapcsolatos új kutatásokra alapozva indították el első közös építészeti munkájukat. Mit is jelent ez a metodika? „A Gyermekkor Alapítvánnyal egy tervezési és »vágygyűjtési műhely« során sorra vettük az új óvoda és bölcsőde működését. Együtt képzeltük és játszottuk el az óvodai mindennapok gyakori szituációit, a gyerekek mozgását az épületben, rögzítettük az ott lévők térbeli igényeit. Rákérdeztünk mindenre: Hol jövünk be? Hol köszönünk az óvónéniknek? Hol tudnak a gyerekek visongva kirohanni az udvarra? Hol játszanak, ha rossz az idő, és jajj, hol lehet lerakni a sáros gumicsizmát? Ezt többféle felállásban és szerepkörben játszottuk el az építészeti alaprajz felett, bábokkal és filcekkel, folyamatos skiccekkel pontosítva a helyzeteket. E közvetlen építészeti „tollbarajzolás” segítségével már az első megbeszéléskor gördülékenyen és igen pontosan alakult ki a ház és a kert működési sémája, és ehhez igazítottuk később az egyedi tervezésű bútorokat, burkolatokat és grafikai jeleket. Az így készült hangulat-terv volt a későbbi belsőépítészeti és kertészeti tervezés alapja. Szintén ez volt az alapja a megbízó és köztünk kialakuló kölcsönös bizalomnak” – meséli a két fiatal tervező. Leírva az indító fázist, banálisnak vagy akár naivnak is tűnhet ez a megközelítés, Idesüss! szöveg: Somogyi Krisztina, fotó: Borsos Melinda Az Idesüss óvoda tereit nézve Dániában vagy valamelyik skandináv országban hiheti magát a látogató, pedig Kőbányán, a Sütöde utcában egy önkormányzati tulajdonban lévő, de alapítvány által működtetett intézményben jár. A két bölcsődei és három óvodai csoporttal tavaly megnyitott ovi apró részleteiben is pontosan átgondolt, a nyitott pedagógiai programot támogató, minden elképzelhető igényt felülmúló hely. „Testre szabott” ház. Tematikus játéktér az óvoda előtti udvaron NEM KÖZÉPISKOLÁS FOKON
