Budapest, 2016. (39. évfolyam)
7. szám, július - Bajkó Ferenc: Az utolsó magyar király harangja
BUDAPEST 2016 július 41 a kommunista hatalom a helyőrségi Mária Magdolna templomhoz hasonlóan életveszélyesnek minősítette és lebontásra ítélte. A mai napig nem tudjuk, hogy minek, vagy kinek köszönhető az épület megmaradása. 1950 és 70 között állagmegóvó felújítás zajlott, ám az idő múlásával egyre sürgetőbbé vált az épület teljes re noválása. 2004 és 2013 között került sor – a statikai problémák figyelembevételével – a korszerű, a templomot eredeti pompájába visszaállító rekonstrukcióra. A megújításnak fontos eleme volt a két világháborúban hadi nyersanyagnak beolvasztott harangok pótlása, mert a hat közül csak két használható maradt meg: az 1891-ben idősebb Walser Ferenc által öntött, 3230 kg-os Borromei Szent Károly harang és az 1723-ban Zechenter Antal által öntött, 900kg-os Szentháromság harang, amelyek a Mátyás toronyban laknak. Ezeken kívül a huszártoronyban található az 1724-ben szintén Zechenter mester munkája nyomán készült Szent Kereszt lélekharang, amelyen egy belövést követően tenyérnyi lyuk keletkezett, így eredeti hangját elveszítette. Az 1970-es években megvásárolták a csepeli plébánia lélekharangját, ami viszont hangzásában nem illeszkedett a megmaradt két ősi haranghoz, így a harangrekonstrukció keretében visszaadták a csepelieknek. 2010-ig e három harang szólította a várban lakó híveket, de az idő múlá sával egyre kevesebbet lehetett használni őket, ugyanis rendszeres alkalmazásuk statikai gondokat okozott. Mindehhez a torony rossz állapota mellett az acél harangszék és a harangok felfüggesztéséül szolgáló idom acél jármok is hozzájárultak. 2010-ben a Norvég Alap támogatásával és a passaui Rudolf Per ner harangöntő irányítása alatt öntötték újjá a hiányzó három harangot. A Krisztus harang 4500 kg-os, a XII. Pius harang 2000kg-os, a II. János Pál harang 1500kg-os lett. A három hiányzó mellé Perner mester egy negyedik, 110 kg-osat is adományozott Szent Margit tiszteletére. A rekonstrukció fontos elve volt a kiváló összhangzat. A harangöntő a B0 és f1 hangú harangokból egy As0-B0-des1-es1-f1 pentaton motívum hangsort álmodott meg. Ennek érdekében a B0 hangú Károly-harangot áthangolták, 7/16 félhang értékben mélyítették az alaphangját, hogy az f1 hangú legrégebbi haranggal tiszta kvintet alkosson. A pótlással egyidejűleg a torony szerkezetének védelme érdekében tölgyfából készült harangszékeket és – Magyarországon egyedülálló megoldásként – elleningákat szereltek a harangházakba. A harangok két szinten helyezkednek el. Az alsó harangházban a Károly, a Pius, a Szentháromság és a Margit harang, a felsőben a Krisztus és a II. János Pál harang lakik. Ezek közül a legszebb, legplasztikusabb a historizáló küllemű, 3230 kg-os, 176 cm alsó átmérőjű Borromei Szent Károly harang, amelynek palástján két dombormű látható. Az egyik a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja a Kisded Jézussal, fején a magyar koronával, kezében jogarral, a harang túlsó oldalán pedig a hármas halom címer domborművét láthatjuk. Gót betűs felirata: ISTEN DICSŐSÉGÉRE, HAZÁNK NAGY ASSZONYA TEMPLOMÁBA, I. MÁTYÁS KIRÁLY TORNYÁBÓL SZÓLÍTOM A HÍVEKET. VÉDSZENTEM BORROMEI SZENT KÁROLY BÍBORNOK. FÖLAJÁNLOTT ÉS FÖLSZENTELT HORNIG KÁROLY BÁRÓ VESZPRÉMI PÜSPÖK. A magyar harangöntészet egyik legkiválóbb alkotása, méltó párja az ugyancsak id. Walser Ferenc által a Szent István Bazilika számára öntött Mária-harangnak, amelynek beolvasztása ellen az I. világháború idején aláírásgyűjtésbe kezdtek a pestiek. 1916. december 30-án itt koronázták meg az utolsó magyar királyt, IV. Károly t. Az I. világháború izzó pusztításai közepette trónra kerülő uralkodó rövid uralkodási ideje alatt mindig a békére törekedett. Ezt legjobban 1918 novemberében kelt levele nyilvánítja ki: „Trónra lépésem óta mindig arra töre kedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; amely háború keletkezésében semmi részem nem volt.” II. János Pál pápa 2004-ben avatta boldoggá IV. Károly királyt. Koronázásakor már 25 éve zengett Mátyás király tornyából a Borromei Szent Károly harang, amelynek mély hangja a királyt is megragadhatta, ezt az alábbi történet igazolja. Amikor Boldog IV. Károly, az utolsó magyar király haláltusáját vívta, elragadtatásában e harang hangját is hallotta. Balassa Imre A magyar királytragédia. IV. Károly című művében írja (1925): „– Nyissátok ki az ablakot... nem hallom jól... a harangokat... Egymásra néznek. Miféle harangokról beszél? Nem hallik ide harangszó... nincsen most ideje annak... De azért kinyitják az ablakokat. A láz látomásai... Újra mosolyog. Az arca egészen átszellemül. – Halljátok?... A harangok... Hogy zúgnak, milyen sokféle harang... Az a nagy, haragosszavú, az a Mátyástemplom harangja... Ez a Szent Károly... az én harangom.” Boldog IV. Károly harangja azóta is hirdeti az örömöt és a gyászt, mesél régmúlt idők zivatarairól, és napjainkra az ország egyik legismertebb harangjává vált. ● Magyarok Nagyasszonya a harangpalástonA Károly-harang felújitás után a templom előtt A Károly-harang kiemelése áthangolás előtt
