Budapest, 2016. (39. évfolyam)

1. szám, január - Saly Noémi: Tarján Vili babérkoszorúja

BUDAPEST 2016 január 24 képviseletében megjelent a pályaudvaron bárciházi Bárczy István miniszterelnök­ségi helyettes-államtitkár, a Magyar Vívó Szövetség képviseletében Rakovszky Iván nyugalmazott belügyminiszter, a Szövet­ség elnöke, akik az akadémia rendezője, Santelli Italo lovag vívómester társaságá­ban várták a trieszti gyorsvonat érkezését. Zúgó éljenzés és az olasz himnusz dallama köszöntötte a kocsikból lelépő olasz vívó­bajnokokat. Elsőnek a nálunk is jól ismert Oreste Puliti ugrott a perronra. (...) Sor­jában jöttek utána a többi olasz vendégek, Bini, Marzi, Pignotti, Alochio, Salafia, Carlo és Renato Anselmi, akiket Santelli mester mutatott be Rakovszky Ivánnak és Bárczy István államtitkárnak.” Hát hova máshova vihették volna őket vacsorázni aznap este, mint a New Yorkba? A fekete démon és más csodabogarak Április 10-én a remek jazzhegedűs, Teddy Sinclair is megjelenik a vendégek között (vajon kikkel?) – előző este adott óriási sikerű koncertet a Vigadóban tizennégy tagú londoni zenekarával. Érdekes, hogy a vendégkönyvben a zenészek közül egye­dül ő hagyott autogramot. A korszak egyik legnagyobb sztárja, „a fekete démon”, Josephine Baker 1928. má ­jus 1-jén lépett fel a budapesti Royal Or­feumban. Ehhez az erkölcsökért aggódók megnyugtatására egy „hatósági zsűri” elő­zetes engedélyező bólintására is szükség volt. „Hétfőn délután négy órakor mutat ­kozott be a hatóságok zsűrije előtt Josephine Baker, a szokatlan izgalmak középpontjában álló fekete táncosnő. Az ellenőrző bizottság tagjain: Bezegh-Huszágh Miklós főkapitá­nyon, Issekutz Aurél belügyminiszteri he­lyettes államtitkáron, Tomcsányi Kálmán és Boór Aladár belügyminiszteri tanácsosokon kívül a mintegy harminc-negyven főnyire tehető közönség soraiban ott láttuk Ilovsz­ky János törvényhatósági bizottsági tagot, Álgya-Papp Sándor honvédelmi államtit­kárt és a közélet más kiválóságait. Kerek egy óra hosszat tartott a Royal-Orfeum­ban rendezett előadás, melynek végeztével a bizottság tagjai közölték Zerkovitz Béla igazgatóval, hogy a táncosnő száma enge­délyezhető. (...) – A bizottság Josephine Baker mutatvá­nyaiban semmi kifogásolni valót nem talált. Sem a táncában, sem a dalaiban, sem az öl­tözékében. Mindent megtettünk, hogy külö­nösen a színpadi kosztüm miatt kifogások ne merülhessenek fel. A művésznő öltözéke még a bécsi jelmezénél is szolidabb – nyugtatja meg az olvasókat Zerkovitz. – A főkapitány kijelentette, hogy tudomása szerint teljes a nyugalom és semmiféle rendzavarástól sem kell tartani...” – számol be a végeredmény ­ről a Budapesti Hírlap. Hogy ki rajzolta róla a vendégkönyv­be a bájos karikatúrát, sajnos nem sike­rült megfejtenem. S asztaltársaságából se mindenkit. Roboz Imréné , a Vígszínház igazgatójának felesége mellett talán más magyarok is ültek ott (például ki lehet az a Márta vagy Márton ?), de akik még alá ­írták, mind híres külföldiek: Ernst Lothar bécsi író és színigazgató, Adrienne Gessner és Helene Thimig bécsi színésznők, Hans Rehmann svájci filmszínész. Alighanem Baker kedvéért rándultak át Bécsből. 1928 augusztusában Budapesten járt a magyarok nagy barátjának, a trianoni bé­keszerződés kemény szavú bírálójának, Rot ­hermere lordnak a fia, Esmond Harmsworth a kor egyik legnépszerűbb angol újságírójá­val és krimiszerzőjével, Edgar Wallace -szal és feleségével, Violet tel. Sajnos a társaság negyedik angol tagjának nevét nem sike­rült kiolvasni, viszont mintha velük va­csorázna később oly tragikus sorsra jutott nagy vívónk: Petschauer Attila . (Bármilyen meglepő, erről a látogatásról nem találtam híradást az interneten hozzáférhető lapok­ban, pedig a Pesti Hírlap újságírója nem sokkal korábban Berlinben készített egy interjút Wallace-szal, aki örömmel készült Magyarországra.) 1928. szeptember 21-től október 3-ig tartott a sakkozók budapesti „mesterver­senye” a Siesta szanatórium dísztermé­ben, amelyen sok jelesség mellett a kor világbajnoka, Capablanca is részt vett. Saját bevallása szerint a sakkot csupán szórakozásnak tekintette, és jókat evett­ivott nálunk – talán a búcsúvacsorán írta alá Tarján vendégkönyvét október 4-én. Huszka Victor, aki aláírásával a mester szoros közelségébe türemkedik, a székes­fővárosi idegenforgalmi hivatal helyet­tes vezetője: ebből gondolhatjuk, hogy a számlát ezúttal a főváros állta. Két női híresség virgonckodik együtt 1929. március 18-án: az örök botrányhős primadonna Fedák Sári mint „Miss Bereg ­szász” (ugyanis ott született) – és a szép­ségkirálynő „Miss Európa”: Simon Böske (februárban nyerte el a címet Párizsban). 1929 március végén a főváros vendége az ekkor már nem fiatal (54 esztendős), de

Next

/
Thumbnails
Contents