Budapest, 2016. (39. évfolyam)
1. szám, január - Saly Noémi: Tarján Vili babérkoszorúja
BUDAPEST 2016 január 25 még mindig világhírű sztár: Mistinguett . A Pesti Napló újságírója, Fazekas Imre hódoló kis riporttal tiszteleg előtte, de a pletykákat se felejti ki: „Itt van. Vasárnap este érkezett. Miért jött? Egy francia táncos, a Rocky-fiú miatt. A Rocky-fiú fogadta. Meg a Josephine Baker. Néhány újságíró is. Azt írták a híres francia énekesnőről, hogy – soha ilyen fiatal nem volt. És megírták, hogy elkísérte idevezető útján egy elegáns fiatalember is, egy délamerikai milliárdos, bizonyos Arturo Lopez. Mistinguettet a 21 éves szerelmes Arturo Lopez kísérte Budapestre a – Rocky-fiúhoz.” Talán ennek a kis Arturónak a beceneve lehetett Miccaluga? (És Josephine Baker idejött volna Mistinguett kedvéért? Mert ő 1928-ban kétszer is fellépett Budapesten, de utána – utoljára – már csak 1957-ben.) Hollywood, Boldogfalva, végállomás Érdekesen csoportosult 1934-ben egy lapra – de nem egy napra – három nagy muzsikus: Willem Mengelberg holland karmester, Kodály Zoltán és Lehár Ferenc. S ha már karmestere ket emlegetek, itt a kézjegye Ruggiero Ricci nek, Doráti – ekkor még Deutsch – Antal nak és Leopold Stokowski nak is. Az ő elektrokar diogram-szerű aláírása már biztosan nem a New York kávéház falai között került az utolsó lapok egyikére. De vajon pontosan mikor? És tényleg együtt ült vele az asztalnál Dani elle Darrieux, Pierre Mingand, Arthur Henderson és Szabó Miklós ? Hát bizony az első kettő igen, a második kettő meg valószínűleg nem. De mire ez a régi újságokból kiderül... 1938 januárjában a Pesti Napló hozza a hírt: „Budapestre készül Henry Köster, Joe Pasternak és Stokowski.” A cikk szerint Paster nak az Universal köte lékébe kerülve magához hívta Hollywoodba Köster t (eredeti nevén Hermann Kosterlitzet), Gaál Franciska első filmjeinek rendezőjét. (A producer Pasternak volt.) Köster nagy sikerrel vitte filmre a tizenötéves Deanna Durbin nel a Három kis ör dögöt, majd jött az igazi, óriási durranás: a Száz férfi, egy kislány, Durbin mellett Stokowskival a főszerepben. A film zenéi közt hallható Liszt Magyar rapszódiája és a Rákóczi-induló is. Hogy miért? Hát mert Köster feleségét Király Kató nak hívták. Két nagyszerű magyar színész, Király Ernő és Solti Hermin leánya volt. „– Minden éjszaka – meséli Solti Hermin – együtt ültek a grammofón körül: Stokows ki, Henry Köster, a vőm, Joe Pasternak és a leányom, aki százszámra játszotta a gramofónlemezeket. A magyar számok váltották ki a legnagyobb lelkesedést. – Köster (...) mihelyt befejezi a Darrieux-filmet, melyben a legkiválóbb amerikai sztárok lesznek a nagy párizsi színésznő partnerei, Joe Pasternakkal elindul Magyarország felé. Az a tervük, hogy (...) olyan filmmesét választanak ki Joe-val együtt Pesten, amelynek színmagyar a levegője, a története, és egészen magyar a zenéje, amit Pesten íratnak hozzá. Bizonyos vagyok benne – írja Köster –, hogy egy ilyen »Hollywoodban készülő magyar filmmel« igen nagy sikert arathatunk idekinn és az otthon élő magyarok előtt. Nagy örömünkre szolgálna, ha Stokowski beváltaná ígéretét, és csakugyan velünk jönne ő is Budapestre... nagyon sokszor kijelentette előttünk, hogy boldogan hangversenyezne Budapesten.” Arthur Henderson a lapok szerint 1938. április 21-én érkezett a fővárosba, békefenntartási reményekkel. Legföljebb inkognitóban visszatérve vacsorázhatott Stokowskival, aki nyáron jött. Július 27-én Lengyel Menyhérttel uzsonnázott és tárgyalt a Ni nocska filmtervéről (1939-ben készült el, Greta Garbóval a főszerepben), majd – mint a Pesti Napló írja – „este az egyik budai ven déglőben vacsorázott Zilahy Lajosék társaságában. Különösen a magyar népi zenéről érdeklődött, mire elvitték a Dunapartra cigányzenét hallgatni. Több mint két órán keresztül húzta Kóczé zenekara Stokowski fülébe a magyar nótákat. A nagy karmester több nóta címét feljegyezte s megkérte Zilahy Lajost, hogy kótájukat, illetve a gramofónlemez-változatukat megszerezze. Éjfél után a Gellérthegyre rándultak ki, ahonnan Stokowski az éjszakai tündöklő Budapestet nézte. Megjegyezte, hogy most már csakugyan megvalósítja régi tervét, hogy Budapesten hangversenyez. Reméli, hogy télen ez sikerülni fog. Csütörtökön délelőtt a városban sétált, majd a Nemzeti Múzeumba ment s onnan a többi múzeumba látogatott el. A délutánt és az estét baráti társaságban töltötte. Csütörtök este Stokowski ismét az egyik dunaparti szálloda éttermében hallgatta baráti körben kedvenc cigánymuzsikáját.” A hangverseny tervét elsodorta a háború. Stokowski csak majd’ harminc évvel később, 1967 elején dirigált Budapesten. De az már egy másik város volt. És a színmagyar hollywoodi filmből se lett semmi. Hogy mit csinált itt akkor Danielle Darrieux? Hát a Retour à l’aube (magyarul: Egy pesti éjszaka) főszerepét játszotta. Henri Decoin rendezte, egyes részeit az erdélyi Boldogfalván és Zichyújfaluban, illetve Pesten forgatták azon a nyáron. Az utolsó békeévben. ●
