Budapest, 2016. (39. évfolyam)
7. szám, július - 150 ÉVES A FŐVÁROSI ÁLLAT ÉS NÖVÉNYKERT – MELLÉKLET - Sós Endre: Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan…
BUDAPEST 2016 július 23 mint például a nyugati síkvidéki gorilla, a szumátrai orángután, a szibériai tigris, az ázsiai oroszlán vagy a Rothschild-zsiráf. Az Állatkert fontos tevékenysége az a mentőmunka, amelyet az elmúlt 25 évben egyre növekvő intenzitással végez. A kert mára az ország legnagyobb, védett állatokat mentő helyévé vált, évente közel 1700 egyed bekerülésével. A mentett állatok nagyobbik része, közel 900 példány madár, emlősből mintegy 600 érkezik évente, a többi pedig hüllő. A mentett állatok köre elsősorban Budapest vonzáskörzetéből kerül ki, de több faj (főleg egyes ragadozó madarak és gólyák) esetében, országos mentőközpontként is működik. Az Állatkert látja el a Hortobágyi Nemzeti Park által üzemeltetett Górési Madárrepatriáló Telep állat-egészségügyi felügyeletét. Így az elmúlt évek során többek között olyan fokozottan védett fajok kerültek ide, mint a parlagi sas, a rétisas, a kerecsensólyom, az uhu és a vidra. Ezek mindegyikéből sikeres visszatelepítésre is sor került a felgyógyítást követően. Az Fővárosi Állat- és Növénykert az elkobzott és lefoglalt állatok átmeneti vagy tartós elhelyezésében folyamatos segítséget nyújt a hazai zöldhatóságoknak, minisztériumoknak, vám- és rendőri szerveknek. Az intézmény a nap 24 órájában képes a határátkelőhelyeken vagy bejelentések alapján „horogra akadt” védett állatok elhelyezésére. Az ideiglenes elhelyezést követően sok esetben a végleges elhelyezést is megoldja, vagy segít a társintézmények férőhelyeinek felkutatásában. Így kerültek az Állatkertbe például trópusi madár- vagy mediterrán szárazföldi teknősszállítmányok. Az utóbbiaknál több esetben az eredeti élőhelyre való visszajuttatás és szabadon bocsátás is lehetséges volt. A Life Plus program keretében zajlik többek között a Mérgesházban látható rákosi vipera faj bemutatása, amely a viperával kapcsolatos szemléletformálásnak is része. Ugyancsak ebben a programban foglalkozik az Állatkert a parlagi sasokat sújtó, az utóbbi években óriási mértékben elhatalmasodott mérgezésekkel, illetve egyéb ragadozó madarakkal kapcsolatos bűncselekményekkel. Ebbe a programba tartozik a Magyarországon honos, fokozottan védett ragadozó madarak fő táplálékbázisául szolgáló kisemlősök, elsősorban az ürge és a hazai földikutya fajok védelme, állategészségügyi állapotfelmérése is. A legkevésbé hagyományos állatkerti természetvédelmi tevékenység, amikor egy zoo az állatgyűjteményétől független in-situ védelmet folytat, vagy a szakemberei tudását az állatkerten kívülre „exportálja”, amire Budapesten is akad példa. 2001 és 2014 között az Állatkert részt vett a horvátországi Cres szigetén élő, közel 60 párból álló fakókeselyű-állomány védelmében. A helyszínre küldött önkéntes csapatok keselyű- etetőhelyeket létesítettek, vagy élőhely-rekonstrukciós munkákban vettek részt. A szaktudás „exportját” példázza a Dél-Afrikában olajszennyezést szenvedett pápaszemes pingvinek terepi mentésében vagy Mongóliában a kulánok (ázsiai vadszamarak) altatásában és rádiótelemetriás jelölésében való részvétel. A fentiek alapján talán nem túlzás azt állítani, hogy a budapesti állatkert a hazai és nemzetközi természetvédelem egyik fontos szereplője; az ügy iránti elkötelezettségével, professzionális létesítményeivel, illetve szakemberei tudásával több faj és program esetén meghatározó tevékenységet folytat. ● Telemetriás adó beültetése rákosi viperába Fakó keselyű repülés közben
