Budapest, 2016. (39. évfolyam)
7. szám, július - 150 ÉVES A FŐVÁROSI ÁLLAT ÉS NÖVÉNYKERT – MELLÉKLET - Montskó Éva: Gyermekvilág az Állatkertben
BUDAPEST 2016 július 24 Először is tisztázni kellene: milyen gyermekekről van szó. Szőrös, pikkelyes, tollas? Patás, csülkös vagy karmos? Esetleg szattyánbőr topánba, magas szárú bőrbetétesbe, dorkó tornacsukába vagy Nike-sportcipőbe bújtatott lábú gyerkőcökről? Merthogy az Állatkert életében – korszakonként persze különböző módon – mindig is kitüntetett szerepe volt (és van) az ifjabb nemzedéknek, tartozzon akár a kölykök, borjak, fiókák vagy embergyerekek közé. De most törődjünk a „rácson kívüli világgal”! Állatkertünk korai korszakában – mint valamennyi akkori állatkertben – elsősorban a látogatók szórakoztatása volt a cél, bár már a nyitás évében megfogalmazták: „A mely állatkert a mai igényeknek megfelelni akar, nem lehet többé csak mulatóhely, hanem a tudomány és a gyakorlat szolgálatába kell állnia; fejlesztve a természetrajzi ismereteket, elősegíteni a tudományt...” (A Pesti Állatkert ismertetése, 1866). S valóban tettek is ezért eleink, 1871-től például a Pest városa évi ezer forintot szavazott meg az Állat- és Növényhonosító társaság részére, hogy a város iskolái ingyen vihessék diákjaikat tanulmányi kirándulásra. Az akkortájt állandó anyagi gondokkal küzdő Állatkert a látogatócsalogató produkciókkal a gyermekeket is megcélozta. Néhány évvel a nyitás után póni- és kecskefogaton kocoghattak a kis vendégek, sőt betanított elefántok hátán is utazhattak. A világon valószínűleg itt szervezték meg először – az Állatkert újranyitása után egy évvel, 1913-ban – a nyilvános állatóvodát a Majomház előtti füves területen. Óriási népszerűségnek örvendett a látványosság: kisbárányok, kecskegidák, vadmalacok együtt hancúroztak az oroszlán-, sakál- és rókakölykökkel, medvebocsokkal. Telente a látogatók érdeklődésének fenntartására lovas- és szarvasszánokat indítottak az Állatkert útjain, a Kis-szikla behavazott oldaláról a tóra kifutó ródlipálya is működött, a jégpályát pedig az Állatkert látogatói külön térítés nélkül vehették igénybe. A szórakoztató programok mellett az ismeretterjesztő törekvéseket is méltón folytatták, pontosabban jelentősen bővítették a Lendl Adolf vezette Állatkertben. Akkor tájt kezdődtek a szakvezetéses séták és az iskolák számára szervezett előadássorozatok. Dr. Szabó Ervin , a Fővárosi Könyvtár igazgatója segítségével mozgókönyvtár is létesült itt. Csacsifogatról kölcsönözhettek érdekes, új „természetismereti” olvasmányokat a bérletjeggyel rendelkező látogatók. A nagy siker miatt a kölcsönzésre szánt kétszáz darabos könyvállományt hamarosan 500 darabra kellett növelni. De az írott szöveg azért nem vetekedhet azzal az élménnyel, amikor a látogatók a helyszínen, élőben csodálhatják a kert lakóit! Az Állatkert – különösen a hatvanas évektől kezdve – szisztematikusan szervezett különböző programokat, hogy mind hatékonyabb eszközöket biztosítson az élővilággal való ismerkedéshez. Tanácsadó szolgálatot indítottak, időszakos kiállításokat rendeztek, ismeretterjesztő filmeket vetítettek a Barlang moziban, s a legérdeklődőbb gyermekek Zoo-szakkörbe járhattak, sőt, még az állatok gondozásában is részt vehettek. (E sorok írójának is életre szóló, alapozó élményt jelentettek Szalkai Józsi bácsi rovarász szakkörei, amelyeken még a frissen kikelt fekete özvegy pókbabákat Gyermekvilág az Állatkertben Montskó Éva Elefántok hátán jobb a kilátás Mozgókönyvtár csacsifogattal
