Budapest, 2016. (39. évfolyam)
7. szám, július - 150 ÉVES A FŐVÁROSI ÁLLAT ÉS NÖVÉNYKERT – MELLÉKLET - Sós Endre: Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan…
BUDAPEST 2016 július 22 Elhivatottság, szakértelem és hosszú távú gondolkodás: talán ezekkel a szavakkal lehetne leírni a Fővárosi Állat- és Növénykert fontos természetvédelmi tevékenységeit. Állatkert és természetvédelem? – kérdezhetné egy laikus. Nem tévedés: Gerald Durrell 1959-es állatkert- alapí tása Jersey szigetén, illetve ezt követően 1964-ben a Jersey Wildlife Preservation Trust létrehozása (ma Durrell Wildlife Conservation Trust) voltak az első igazán komoly, természetvédelemmel társítható állatkerti kezdeményezések. Mára pedig magára egy kicsit is adó állatkert már is nem létezhet természetvédő tevékenység nélkül. Nézzük meg, hogy ez milyen hazai és nemzetközi keretek között folyik a Budapesti Állatkertben, és ennek mik az élőhelyen kívüli (ex-situ ), illetve az élő helyen folytatott (in-situ ) elemei. Hagyományos állatkerti tevékenység a nemzetközi tenyészprogramokban való részvétel. A Budapesti Állatkert tagja az Európai Állatkerti és Akváriumi Szövetségnek és az ennek égisze alatt működő Veszélyeztetett Fajok Európai Tenyészprogramjának, valamint az Európai Törzskönyv programnak. E programok célja az adott fajok ex-situ védelme és a gene tikai és állat-egészségügyi szempontok figyelembe vételével kezelt, önfenntartó össz állatkerti állományok menedzselése, de hosszú távon akár a visszatelepítés is. A fenti programok segítségével megóvott 71 faj fennmaradásában fontos az Állatkert szerepe, teljesítménye. Ilyen például két majomfaj védelmének koordinációja. A mandrill esetében az Állatkert által bekért és genetikai programok segítségével analizált adatok alapján történik az európai ex-situ védelmi program stratégiai kidolgozása, ami magában foglalja az állatmozgatásokra tett ajánlásokat vagy a tenyészcsapatok kialakítási tervét is. A közép-afrikai aranyhasú mangábét az ún. „bozóthús-krízis” fenyegeti, azaz természetes élőhelyén orvvadászok élelmezési céllal lemészárolják. A faj megőrzésében kulcsfontosságú a budapesti állatkert tenyésztési és tartástechnológiai munkája. Itt gondozzák az aranyhasú mangábe legnagyobb fogságban tartott állományát és tenyészcsapatát. Az állatkerti ex-situ , illetve az in-situ természetvédelem direkt kapcsolatát jól példázza az itt kikelt és felnevelt négy tarvarjú fióka, amelyek visszakerültek Spanyolországba. A budapesti állatkert büszkélkedhet azzal is, hogy itt született mesterséges megtermékenyítésből a világon az első, illetve a világon második szélesszájú orrszarvú borjú. Az Állatkertben rendszeresen szaporítanak több veszélyeztetett fajt, és ezzel hozzájárulnak olyan állatfajok fogságban tartott állományainak fenntartásához, Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan – természetvédelem Budapest szívében szöveg és fotó: Sós Endre Tarvarjú fióka
