Budapest, 2016. (39. évfolyam)
6. szám, június - Bajkó Ferenc: NEKÜNK HARANGOZTAK - Némaságra ítélve
BUDAPEST 2016 június 12 A magyarországi harangok kutatójaként régóta foglalkoztatott a kérdés, mi rejlik a Központi Városháza tornyában. Január végén felhívtam a Főpolgármesteri Hivatalt: szeretnék felmenni! Hallhatóan megleptem a kéréssel az ügyintézőket, de végül egy februári nap délelőttjén alkalmam nyílt arra, hogy feljussak a haranghoz. A sötét padlástérben botorkálva fa csigalépcsőt pillanthatunk meg, ez vezet felfele. A csigalépcső mellett ott vannak a régi, ma már nem működő toronyóra súlyai és ingaszerkezete. Maga a mechanika a harang alatti szinten kapott helyet. A toronyóra 1735 szeptemberében készült Christian Brethauer bécsi órásmesternél. Ma már sajnos nagyon kevés toronyóra működik mechanikus módon. Budapesten egy sem. Országszerte felváltotta a digitális vezérlés, amely kevesebb kezelést igényel, viszont a régi órák szerelmesei szerint a mechanika adta hajdan a toronyóra lelkét. Valóban csodálatra méltó az apró fogaskerekek megformálása, az áttételek megoldása. Ezek a szerkezetek nem csak pontosan jártak, hanem az időt hangosan is jelezték. Az óraszekrény mellett a harangozó-állást figyelhetjük meg: a födémen három lyuk tátong, ezeken lógatták át a húzóköteleket. Létrán juthatunk tovább a rácsos ablakú harangházba, amelyet vaskos fagerendákból ácsolt úgynevezett harangszék tölt be. Ezeket a későbbiek során – tűzbiztonsági okok miatt – sok helyen felváltották az acélszerkezetű harangszékek, itt viszont megmaradhatott. A fa állványzat nagy előnye az, hogy jobban kíméli a tornyot a harangozásból eredő rezgésektől, mivel belső szerkezete elnyeli a rezgéseket, az acél viszont vezeti és továbbadja azokat. E barokk kori harangszéken három harang függött eredetileg, közülük csak a közepes méretű van meg, ez viszont csaknem eredeti állapotában. 500 kilogramm tömegű, 97 centiméter az alsó átmérője, gisz1 alaphangú. Zechenter Antal öntötte Budán 1735-ben. A Budapest tornyaiban fellelhető harangok közül ez a negyedik legrégebbi a margitszigeti kápolna harangja (15. század), a szervita templom nagyharangja (1694) és a budavári Mátyás-templom Szentháromság-harangja (1723) után. Palástja egyik oldalán Sárkányölő Szent György, a másikon Szent Mór dombor műve látható. A barokk harangokra jellemzően gazdag növényornamentikával és kevés felirattal látták el – szemben sok 20. századival, amelyeken több esetben nevek sokasága (adományozóké vagy háborúban hősi halált haltaké) olvasható. A városházi harang felirata az alsó pártázaton: SANCTUS GEORGIUS AC DIVV Némaságra ítélve Bajkó Ferenc A pesti Központi Városháza (egykori Invalidus-ház, majd Károly-kaszárnya) épületének órapárkányos barokk tornyát már messziről észrevehetjük. Az egykori kápolna harangtornya ez, rácsos ablakai mögött gyönyörű, 18. századi harang rejlik, csaknem eredeti formájában. Hosszú évtizedek óta: hallgat. NEKÜNK HARANGOZTAK A Központi Városháza tornya
