Budapest, 2016. (39. évfolyam)
6. szám, június - Somogyi Krisztina: LAKÓTELEP - Az építészet által újra megszólítva
BUDAPEST 2016 június 9 Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara Az építészet által újra megszólítva Somogyi Krisztina LAKÓTELEP Magyarország harmadik legnagyobb lakótelepe az újpalotai. Fénykorában csaknem hetvenezren lakták, ma is megközelítőleg negyvenezren élnek itt. A Típustervező Vállalatnál kezdték el tervezni 1969-ben Tenke Tibor vezetésével, a Rákospalotáról 1950-ben levá lasztott, mezőgazdasági területen. Az alapkőletétel után szűk két évvel, 1971. március 15-én már át is adták az első lakásokat, 1977-re pedig elkészült 15400, ezzel túlteljesítve az eredeti tervet. A lakótelep tehát mostanában negyven éves – a fák magasra nőttek, az épületek állapota leromlott. Az elmúlt években számos építészeti beavatkozás kezdődött, amelyek célja, hogy javítsák a közösségi szolgáltatásokat és az életminőséget. László Tamás építészmérnök kel, városépítési szakmérnökkel, a XV. kerület volt polgármesterével és jelenlegi országgyűlési képviselőjével beszélgettünk. – Hogyan lehet beavatkozni egy ilyen városrész életébe? – Lépésről-lépésre lehet csak tenni valamit, nem könnyű a beavatkozás. Bizalmatlanság, fásultság, harag él az itt élő emberekben. Ez részben érthető, hisz úgy érzik, sokszor becsapták őket. Aki a helyi közösségért, a település fejlesztéséért tenni akar, annak kitartóan kell próbálkoznia, mert csak hosszabb távon lehet meggyőzni az embereket egy-egy változás hasznosságáról. A lakótelepi ember valójában a „második” megszólításra vár, azt hiszi el. – Mondana egy tipikus problémát? – A parkolók kérdése például komoly feszültségeket gerjeszt. A lakótelep tervezéskor lakásonként egy autóval kellett volna számolni, de csak nyolcezer parkoló létesült. Ádáz küzdelem folyik a helyekért, mindenhol kocsi áll, az autósok több helyet akarnak. A többiek viszont ragaszkodnak a növényekhez. Feloldható a konfliktus? Újpalotán a felújítás során a parkolók kerülgetik a fákat, girbe-gurba lett a kiosztás, de a meglévő negyvenéves egyedeket megvédtük. Az autós ráadásul a konyhaablakából szeretne rálátni kocsijára, a többieket viszont idegesíti az ajtócsapkodás. Kitaláltuk, hogy mérjük ki a mindenki számára elfogadható távolságot, van ugyanis egy zóna, amire még rálátni, de már nincs hallható közelségben. Arra jutottunk, hogy a háztól mért 18 méter a megfelelő. Ehhez tartottuk magunkat. A játszótér kialakításánál ugyanez a helyzet. A gyerekek is hangosak, ez is zavarja a pihenni vágyókat – itt fontos megjegyezni, hogy a lakótelepeken nagyon sok az idős ember. A 18 méter távolság tűnt ekkor is ideálisnak. A játszótereket egyben védett hellyé is kellett alakítsuk: bekerítjük, kulcsot adunk hozzá, és próbáljuk segíteni a baba-mama közösségek kialakulását. Programokat szerveztünk a parkban, és védett zónákat hoztunk létre. Megkíséreltük fölbontani azt az úszótelkes kialakítást, amely homogénné és így gazdátlanná tette a zöldfelületet. – Úgy tudom, több közösségi kert is van itt. Miért fontos ez? – Nagy divat, jó gondolat a közösségi kert, de a létrehozása nem egyszerű. Az a tapasztalat, hogy 20–25 család tud használni egy ilyen helyet. A kertnek a közös térből való kiszakítása mindig vita tárgya, akik kimaradnak a lehetőségből, zajos ellenzőkké válnak. A kertek haszna óriási: minőségi szabadidőtöltést lesz tehetővé, jelentősen javítja a nagyszülő-unoka kapcsolatot, és számos férfinak ad aktivitásra lehetőséget. A lakótelepen ez bizony gond, hiányzik a barkácsműhely, nincs garázs. A közösségi kertek részben pótolják a kint töltött tevékenységet. Még bográcsozni is szoktak ezekben a kertekben. – A kertközösségek és az említett érdekközösségek spontán is kialakulnak, avagy támogatást igényel a létrehozásuk, működtetésük? – A lakótelep nem organikusan fejlődő világ. Külső energiák szükségeltetnek ahhoz, hogy folyamatok beinduljanak, programokon keresztül lehet változtatni az emberek attitűdjén. Erre egy példa: az újpalotai Fő tér és Közösségi Ház építészeti ötletpályázatát 2011-ben írtuk ki. Kíváncsiak voltunk, hogy föl tudjuk-e kelteni a magyar építésztársadalom érdeklődését? Sikerült: Új szellemi központ Újpalotán: Boldog Salkaházi Sára templom és kapcsolódó terei Terv: Kruppa Gábor
