Budapest, 2016. (39. évfolyam)
6. szám, június - Barta Ferenc: Zugló értékei felé fordul
BUDAPEST 2016 június 7 Összetett, színes kerület. A Duna felé itt nyílik ki a belváros, és itt kezdődik a családi házas övezet is – az ellenkező irányban. A főváros egyesülése utáni szerves növekedés elérte a vasút gyűrűjét. Addig a belvárosi bérházak és villaépületek kitöltötték a rendelkezésre álló teret. A város finom csápjait kinyújtotta a Thököly út, Kerepesi út mentén. Egy 1917-ben készült rendezési terv azonban világosan megrajzolja a következő lépések ritmusát. A századforduló elején kialakult úthálózat átgondolt városfejlesztés eredménye. Sugárirányú elemei jelentős forgalmat bonyolítanak le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az úgynevezett „alvó városrészek”, valamint az agglomeráció között helyezkedik el. Jellemzően napjainkban is átmenő kerület, ennek minden előnyével és hátrányával. A kerület nyolc városrészből áll. Izgalmas területek az építészet szempontjából, mind más és más jellemzőkkel. Az épülettípusok teljes spektruma, a településszerkezetek majd minden formája megtalálható itt. Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr és Városliget. A mai kerület egymagában csaknem akkora, mint a pesti városmag – az V., VI., VII., VIII., IX., XIII. kerület – építési területe együttvéve. Zugló első „városi” lakói az 1800-as évek második felében telepedtek le Herminamezőn. Védett épületeink legrégebbjeit jegyezzük innen. A Liget közelsége villák, nyaralók, kocsmák, mulatók, gyógyintézmények és szanatóriumok építését ösztönözte. 1854-ben szentelték fel a névadó kápolnát. Tán csics Mihály 1867-ben Fővárosunk című röpiratában felismeri a főváros „természeti fekvésének szépségét”. Szabályozást javasol. Például egy észak-déli csatornát, melynek partján világvárosiassá fejlesztendő a „most Városligetnek nevezett kicsinyes mulatóhely”. A nagy parkot ebben az időben ritkán betelepült kertes telkek veszik körül. Keleten a régi városárokig külvárosias jelleggel beépült területek, zöldségeskertek fekszenek. A Közmunkatanács 1871-ben az egész fővárosra kiterjedő szabályozási pályázatot írt ki. Az elsők közt jegyzett pályaművek itt, ezekre a területekre családi házas övezetet terveztek. Az 1894-es Építésügyi Szabályzat a Városliget előtt villanegyeddel számol. A mai Istvánmezőn és Herminamezőn, valamint a Liget és a ceglédi vasútvonal között található területeket „szabadon álló nyaralók és azokhoz tartozó melléképületek” számára tartotta fenn. A kintebbi városrészek számára lazább beépítésű, zártsorú övezetet, a körvasút előtt kis beépítésű szabadon álló övezetet teremt. 1906-ban az Andrássy út meghosszabbításában gondolkoznak. Létrejön egy olyan változat is, amely a Városligeten át Rákospalotáig vezetne. 1917-ben az Alsó-Rákosi rétek szabályozása is elkészül. Az ezután következő húsz évben Zugló lakossága megduplázódik. A mai kerület Zugló értékei felé fordul Barta Ferenc Mit is jelent a szó: Zugló, az itt élőknek? Más kerületben élőknek? Az a zöld kertváros a pesti oldalon? Itt van a Városliget? Az Állatkert? A Puskás stadion? Igen. Meg a Gundel. Az Örs vezér tér. A Bosnyák. Kinek mit jelent? Rákos mezeje, József Attila „A város peremén”? Mert igen, 1933-ban Zugló még „külváros”, csak két év múlva lesz önálló. A kerület főépítészét abból a megfontolásból hívtuk meg szerzőnknek, hogy idén először ír ki pályázatot a kerület épített örökségének védelme s megőrzése érdekében. Zichy Géza utca 10 Abonyi utca 33 A négy műtermet is magába foglaló bérházat László Fülöp, arisztokrata kastélyok gyakori vendége, ünnepelt portréfestő építtette Gyalus László tervei szerint 1897-ben. Gyalus 1887-től Schulek Frigyes mellett dolgozott a Mátyás-templom restaurálásán és a Műemlékek Országos Bizottságának titkára volt. Így az építtető romantikus, szándéka és a tervező középkorias irányultsága is indokolja az akkor születőben lévő szecesszió idején a gótikus lovagvárat idéző, rendkívül egyedi megjelenést. Az épület fővárosi védettséget élvez.
