Budapest, 2016. (39. évfolyam)
5. szám, május - Csontó Sándor: TERESEDÉS - Ferencvárosi szívcsakra
BUDAPEST 2016 május 15 lomot 1879. április 24-én, I. Ferenc Jó zsef és Erzsébet királyné ezüstlakodalma napján szentelték fel. A 66 méter hosz szú és csak néhány centivel magasabb épület belső terét Lotz Károly és Than Mór 29 freskóval gazdagította, Scholtz Róbert díszítőfestéssel pingálta. Walser Ferenc öntödéjéből származó,1562 kilós nagyharangjának felirata: „A mélységek ből kiáltok uram hozzád.” (Ezt egy régi könyvben olvastam, mert lusta voltam felmászni odáig.) Tulajdonképpen tévedés, elírás a tér elnevezése, hiszen az erdődi kerékgyártó fia, Bakócz avagy Bakács Tamás – a majdnem pápa – tiszteletére kapta nevét. Majdnem Szent Ferenc nek köszönhet tem életem első külföldi útját – ha nem számolom előtte a nyolc-tíz prágai sörtúrát –, vagyis a róla készült Franco Zeffi relli filmnek, a Napfivér, Holdnővérnek (1972). A történetet olyan dolgok teszik örökérvényűvé, mint a szeretet, a hit, a hűség, az önfegyelem, a jóravaló törekvés. És a felülmúlhatatlan toszkán táj, amit Gulácsy Lajos egyedi, vizionárius módon tudott megjeleníteni. Ráadásul Szerb Antal akkoriban tudatta velem, hogy „a földrajz a legerősebb afrodiziákum” és ezek után már nem volt más választásom, 1986 nyarán végigstoppoltam Itáliát: Velence, Padova, Ferrara, Firenze, Assisi, Siena, Róma, Nápoly, le egészen Szicíliáig, Taormina és Siracusa. Nyakig mártóztam a művészetekben örök élményeket szerezve. Ez megint milyen jó lehet egy bakancslistához! De visszakanyarodva Ybl mester művéhez, ráférne egy alapos ráncfelvarrás, amint a térre is. Ez a megújulás be van ígérve közel három éve. A tervek alapja, hogy az útburkolatokat a járda szintjére emelik, akadálymentesítve ezzel a gyalogos forgalmat. Biztosítják a bicikliseknek a biztonságos áthaladást, és az autósok számára rendezett parkolókat alakítanak ki, ami vélhetően kevesebbet jelent. Felfrissítik a zöldfelületeket is, díszburkolata lesz a térnek és egy szökőkút, valamint nyilvános wc is helyet kaphat. Ha az épület kívülről is ragyogna, lebonthatnák végre az ocsmány ácsolatot a bejárata elől. Mert Isten háza belülről nagyon hatásos – garantáltan közelebb kerülünk önmagunkhoz – nem különben az altemploma. A huszonkétoszlopos katakombából felbotorkálva a napvilágra – hátra nem nézve! – magányosan kelünk át a Styx folyó vizén a hyperboreioszok földjére, hol felködlik a homályból az Orfeusz söröző cégére. Feloldozva bűneink alól adjuk fel az addigi kocsmákkal kapcsolatos sztereotípiákat, és ideiglenesen térjünk meg a sör istenéhez. A beltérben Orpheusz és Eurüdiké már 1985 óta randevúzik, persze csak a helyiség művészi falfestményein. A névadó lírai lantos még látványos ólomüveg kompozíciót is kapott. S jutna eszembe még számtalan szebbnél szebb dallam Monteverdi, Telem ann, Gluck, Liszt Ferenc, Offenbach vagy Stravinsky kottáiból, ám mégis Marcel Camus feledhetetlen filmje, a Fekete Or feusz (1959) ugrik be elsőként, amiben a szüzsét a Rio de Janeirói karnevál idejére helyezték. Halálosan jó benne a bossa nova. És Rióban rendezik idén a XXXI. nyári olimpiai játékokat. ● Sebestyén László camera obscura felvétele
