Budapest, 2016. (39. évfolyam)
5. szám, május - Buza Péter: Mátyás szép majorja
BUDAPEST 2016 május 6 Mátyás elveszett vadaskertjét és pesti kastélyát. Az egyik irat ugyanis arról szól, hogy Csernovics pátriárka, a pesti szer bek vallási vezetője, miután háza a nagy szentendrei tűzvészben megsemmisült, azt kéri a budai kamarai adminisztrációtól, hogy engedélyezzék neki a városon kívül, az Illés kútjánál egy kis házacska építését. „...ez az a terület – írja Nagy Lajos –, amelyet Heuszler Donát 1695. augusztus 29-én kért az adminisztrációtól, s amelyen állítólag régen királyi kéjlak vagy vadászház (Lust oder Jagdhaus) állott, melynek romjai (alte gemäuer) még akkor is megvoltak.” Romok. Falmaradványok. Egy még többé-kevésbé használható épületcsonk. Ott, ahol a lövészkunyhók meg a híres pesti forrás. Taurinus István Paraszti háborúja vall újra erre a helyszínre, A munka a Dózsa-felkeléssel egy időben született, s szó esik benne arról is, hol táboroztak a kaszás hadak Pest határában,. A parasztok ott ültek meg, ahol a „királyi nyulasok illatosak a virágtól”. A sereg kelet felől közelített a városhoz. A mai Üllői út vonala az egyetlen, amelyen ebből az irányból viszonylag ütemesen haladhattak. Rupp – miközben tévesen azonosította a márványemlékek előkerülésének helyét a valamikori vadászkastélyéval – azt is megírja: ebben a palotában ebédelt már Mátyás után „II. Lajos az országnagyok kal 1525. visszatérvén a rákosi gyűlésről Dernschwam szerint” . ( Hans Dernschwam a Fuggerek magyarországi ügynöke volt, aki megírta a maga személyes történetét állomáshelyéről.) Igen, ez a pusztarész, itt a mai Füvészkert s környéke is Rákos mezeje. Közepén a mai Baross utca éppen a keleti irányt mutatja. Tassi Gáspár, Esterházy Miklós nádor titkára a Habsburg-királyi jogar alatt élő egyharmad országrész tárgyaló követeként sokkal később, 1627 nyarán időzött és alkudozott Budán az akkori vezírrel, Murteza pasával. Aki július 22-én „a me zőn volt Pesten túl, s ebédet is ott ett a régi királyné asszonyok kertje ki volt, abban” – írja a naplójában. Ettől az időponttól számítva újabb, kereken hetven év múlva írja meg kérvényét Heuszler uram (rokona lehet, talán fia, a legendás belvárosi Fehér Hajó fogadó akkori bérlőjének), aki szénának valót Amikor még hiányzott a felirat első harmada Kimnach László rajza az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben IX. kötetében. 1893-ban jelent meg Az impozáns oromzat Mátyás címerével forrás: BTM
