Budapest, 2015. (38. évfolyam)
3. szám március - Somogyi Krisztina: BUDAFOK-TÉTÉNY - Városfejlesztés peremhelyzetben
– Hogyan indulhat fejlődésnek egy ilyen megdermedt városrész? – Egyetemisták bevonásával kezdtük el a gondolkodást. 2008 körül a BME Várostanszékéről 250 negyedéves hallgató foglalkozott a területtel. Tíz kilométer hosszú Duna-parti szakaszunkon vannak a potenciális fejlesztési területeink, ezt írtuk ki a hallgatóknak. Az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék hallgatói pedig Nagytétényre készítettek vázlatokat. Ezekből nőtte ki magát Nagytétény funkcióbővítéssel egybekötött város-rehabilitációs programja, amelyre később közel egymilliárd forintos keretet kaptunk. A munkát a hallgatói tervezést felügyelő tanárok fejezték be, Daragó László, Rabb Péter és Paulina András tervezték az épületeket, a Corvinus Egyetem tanára, Almási Balázs pedig a közterületeket. A projekt mintaszerűen valósult meg. – Mit tudnak a hallgatói tervek? Mi érdekes bennük egy főépítész számára? – Sok esetben nincsen realitásuk. Közvetlen felhasználásra nem alkalmasak, viszont kiválóak a figyelem felkeltésére. Az elkészült ötletekből kiállítást rendeztünk, és ennek komoly szerepe volt abban, hogy később arról a területről indítottuk funkcióbővítő pályázatunkat. Érdekes gondolatok jöttek elő rajzba öntve. Inspiráló volt. Ezekkel a friss víziókkal tudtunk elmozdulni a holtpontról. – Nagytétényben mi a főépítész feladata? – Általános érvénnyel a leglényegesebb feladata a településrendezési tervek létrehozása és karbantartása, illetve a Tervtanács munkájának szervezése, vezetése. Építészeti döntéseinkkel példát kell mutatnunk. Mi ezt a Tervtanács munkájának nyilvánosságával biztosítottuk. Minden általunk vizsgált terv kikerült a honlapra, szakmai állásfoglalásunkkal együtt. Óriási nézettsége volt. Ennek komoly az építészeti nevelő hatása. Sajnálatos módon 2013 után megváltozott a jogszabályi környezet, így a Tervtanács már nem önállóan ad állásfoglalást, hanem a polgármester településképi véleményébe dolgozik be, ettől kezdődően a jogászok értelmezése szerint megszűnt az online nyilvánosság lehetősége. Nagyon sajnáljuk. Konkrétan Nagytétényben nagy lehetőség volt abban, hogy a folyamatos fejlődés helyett egyszerre hozhattunk meg fontos szakmai döntéseket, így számos hibát kiküszöbölhettünk. – Mit nevez hibának? – Nagytétény területén néhány kisebb teresedés beépülését például az általános építési tilalom akadályozta meg. Hiba lett volna a kis városi terekre házakat építeni. Hangulatos, impozáns terecske alakult ki például a zsinagóga előtt, és a régi épületet is sikerült szépen megmentenünk, könyvtárként üzemeltetnünk. A Szelmann-ház lebontásával sem értettünk egyet, megmentettük, kibővítve továbbra is jól szolgál közösségi házként. A fejlesztések helyes léptékét fontos eltalálni. Általában nem a tervezett épületek stílusával vagy karakterével van probléma, hanem a léptéktévesztés írja át a helyi hangulatot. A kortárs építészet alkotásai kiválóan meg tudnak férni egy régi városi szövetben, ha méreteikben és finomságaikban képesek alkalmazkodni a meglévő környezethez. Az illeszkedés szót tudatosan kerülöm, mert ez azt sugallná, hogy ma ugyanolyannak kell lenni, mint régen. És ez nincs így. Azt kellene pontosan éreznünk, hogy milyen mértékben nyúlhatunk bele a városi szövetbe. Sok 13 BUDAPEST 2015 március Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara forrás: XXII. kerületi Főépítészi iroda Törley József neogótikus kastélyában a sugárbiológiai kutatóintézet működik
