Budapest, 2015. (38. évfolyam)
2. szám február - LIGET PÁLYÁZAT - Minimalista kapuház, fekete-fehér kockák, felhő a fák között
– Heteken át nézegettük elektronikusan az anyagokat, így készültünk a személyes zsűrizésre, ami nagyon koncentráltan, nagyon feszes tempóban ment. Első körben minden helyszínre hat nyertest kívántunk továbbjuttatni, de a Nemzeti Galéria esetében egyetlen igazán izgalmas elképzelés sem volt, és csak négy jót találtunk. Ez volt a legnagyobb és legbonyolultabb épület, a helyszín sem volt jól megválasztva. Nem is lett sikeres a pályázat. A munkánkat széles külső szakértői kör támogatta. Öt meghirdetett szempont volt: az építészeti műalkotás és a Ligethez való kapcsolódás minőségén túl a szakértők a múzeumtechnológia, a fenntarthatóság és a költség paramétereit pontozták, százalékká fordították át. Ezeket a pályaművekhez csatolva megkaptuk, a második fordulóban az elemzők maguk olvasták fel azokat. A múzeumtechnológiai szempontok fontosságát szeretném itt aláhúzni, a sikeres működés szempontjából ez a legalapvetőbb. – A pályaművek ismeretében marad az emberben hiányérzet. Összességében kevés volt az igazán érdekes építészeti felvetés. Mi lehet ennek az oka? – Sokat gondolkodom azon, hogy miért nem voltak átütő érdekességű tervek? Nem látom az okát. Azt ugyan tudom, hogy több nagy európai iroda is tapogatózott, egy esetleges tervezéshez magyar partnert keresett, de végül elutasításra talált; számos magyar kolléga ugyanis elvi okból nemet mondott a megkeresésre. Ennek híre megy. A helyi építészek véleménye számít, a pályázók számára egy magyar NEM elbizonytalanító. Ugyanakkor ennek ellentmond, hogy Fujimoto , a Zene pavilon nyertese a kortárs építészeti szcéna különlegesen izgalmas alkotója. – Miért lett olyan sok doboz-szerű építészeti elképzelés? A kompaktság a fenntarthatóság szempontjából előnyös, ez lehet az ok? – A kompaktság valóban fontos szempont, de szerintem azért, mert a pályázók – még akik a Dózsa György út lebetonozott placcára építettek is – érezték, hogy nagyon csínján kell bánni a terület-felhasználással. Az épületen kívül eső rész zöldesíthető, fásítható: ez ma érték. – A Fotó Múzeum Budapest és Magyar Építészeti Múzeum számára együtt kiírt pályázatot a Középülettervező Zrt. nyerte két hasonló formájú, de igen különböző habitusú kubussal. Jin-Jangként, a bécsi Leopold Museum és MUMOK ikertestvéreként, de unalmas kockaként is emlegetik. – Érdekes az építészeti forma kérdése. Sokan hiányolják, hogy miért nem ikonikus épületek valósulnak meg közpénzből? A zsűri is az ikonikus épületek között keresgélt elsőként. Mi magunk lepődtünk meg a legjobban, hogy a formai értelemben kü-25 BUDAPEST 2015 február Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara A Fotó és Építészeti múzeumok nyertes tervét a Középülettervező Zrt. készítette A Néprajzi Múzeum átenged magán a park irányába (Valet de Martinis DIID Architectes)
