Budapest, 2015. (38. évfolyam)
12. szám december - Somogyi Krisztina: A REJTŐZKÖDŐ PÁVA - Egek Királynéja római katolikus plébánia, Újpest
BUDAPEST 2015 december 14 Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara Lehangolva A hely ma igen vegyes összképet mutat, ennek főleg a tér közepén lévő 1972-es piac az oka, amely megszünteti az átlátásokat, és így összezavarja az összefüggéseket. A múlt itt csak fragmentumaiban olvasható, bár a figyelmes szem számára felvillanhat egy hajdanvolt Újpest, amely a 19. században komoly iparváros volt. A Szent István térnek sokáig egységes arculata volt, uralta azt, ma is uralja a Városháza és az Egek Királynéja tiszteletére szentelt neogót katolikus templom, amelyet Bachmann Károly tervezett. A nagy vágyak és az anyagi lehetőség közötti különbséget jól mutatja, hogy elsőként csak a főhajója készült el, a mellékhajókat és a tornyot később építették hozzá, részben a piacozásból származó jövedelmekből. A tér szépen fokozatosan népesült be házakkal, így a Szent István tér 21. szám alatt található egyemeletes lakóház 1870 körül épült, eklektikus stílusban. Nem akármilyen tulajdonosai voltak: itt működött Újpest első polgármesterének, dr. Ugró Gyulának és társának, dr. Vadász Pálnak az ügyvédi irodája, majd az 1910-es évektől az 1881-ben Erkel Ferenc fia által alapított Újpesti Zeneművelő Egyesület, a Conservatorium. A zeneiskola egészen a mostani felújításig: igaz, nem könnyen, hiszen a termek egyenesen a gangról nyíltak, s a hőmérsékletváltozás egy nedves vagy hideg napon rendre elhangolta a zongorát. A felújítás során a zeneiskolát a tér másik oldalán lévő művelődési ház legfelső szintjére helyezték, ahol szakszerűbben és kényelmesebben oktathat tovább. A helyi katolikus közösség élete is a tér köré szerveződött anno. Plébánia, iskolaépület, majd 1928 óta a katolikus kultúrház is oda néz. Az élet a második világháborút követően jelentősen megváltozott: a döntő mozzanat az 1950-es Nagy-Budapest koncepció elfogadása volt, amely az akkorra már megyei jogú várost IV. kerületként a fővároshoz csatolta. A jórészt földszintes és rossz komfortfokozatú Újpest területére megtervezték, majd két ütemben (1969 és 1980) meg is építették az ország legnagyobb lakótelepét. A Szent István tér közepébe pedig bekerült a már említett piac, amelyet használnak és szeretnek a helyiek. Ennek a piacnak keresett új helyet az önkormányzat, a helyben kialakult szokásokat megőrzendő továbbra is a térhez kötődően, de nem a kellős közepén. A parókia értékes telke az áthelyezésre alkalmasnak tűnt. Hármas cserefolyamat indult el: a parókia telkére többfunkciós piac tervezése indult, a zeneiskola átköltözött a már említett művelődési ház felső szintjére, a Szent István tér 21. alatt pedig az új parókia elhelyezését lehetett megoldani hittanteremmel, könyvtárral gyülekezeti helyekkel, a gondnok és a plébános lakásával. Építészeti dilemmák A tervezés során alapvetően két kérdést kellett megoldaniuk a tervezőknek: egyfelől a bővítés helyét kellett meghatározni, másfelől át kellett szervezni a régi épület közlekedő rendszerét. „Egyemeletes, gan gos házikó ez, amely elég rozoga állapotban maradt fenn. Nyilvánvaló volt, hogy ami menthető, azt menteni kell, ami szép, az érték is, de sok volt a nehézség, a ház adottságai nem könnyítették meg a használat újragondolását. Elsőként is az épület közlekedési rendszerét kellett végiggondolni. Az utcáról ugyanis díszes kocsibejárón át lehetett belépni egy nyitott-fedett térbe, onnan egy lépcsőházon át feljutni az emeletre, majd a zeneiskola idejében újra ki kellett menni a gangra, onnan nyíltak közvetlenül a termek. Sokáig törtük a fejünket, hogy miként tartsuk meg a gangos ház kinézetet úgy, hogy közben belső térben tudjunk közlekedni. Végül a jobb oldali, jobban dokumentált, keleti szárnyat beáldoztuk a közlekedésre, és ott kaptak helyet a vizesblokkok is. A bal oldali szárnyban kialakított gondnoklakásban pedig a szobák egymásból nyílnak. Így a korábbi gang tulajdonképpen erkély lett, ami szokatlan megoldás. Ez a térszervezés egy kis család számára még vállalható, de egy nagy család életét már nem tudná szervezni. Jelen formájában jól használható. A térszervezés mellett a megvilágítás okozott még fejtörést a régi házban. Az új szabványoknak való megfelelés, így a kötelező hő- és füstelvezetés kapóra jött nekünk, ennek kapcsán született meg a gondolat, hogy a lépcsőházak felett tetőbevilágítókat helyezzenek el, ez egyben a fényt is becsalja a korábban sötét terekbe.” Privát és publikus Az Egek Királynéja Plébánia a közösség életét hivatott szolgálni, ez jól visszaolvasható a kialakított terek rendszeréből. A felújított épület földszintjén lévő hittanterem az iskolai hittanórák bevezetése óta más gyülekezeti feladatokat lát el. A bejárati zónában vannak az irodák, és ott szervezik a különböző célú gyűjtéseket. Az emeleti szinten a plébános saját életé-A hozzáépített új keresztszárny a hátsó udvarból nézve. Terv: 4 Plusz Építész Stúdió Kft.
