Budapest, 2015. (38. évfolyam)
12. szám december - Somogyi Krisztina: A REJTŐZKÖDŐ PÁVA - Egek Királynéja római katolikus plébánia, Újpest
BUDAPEST 2015 december 13 Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara De miért is szükséges kitekinteni egy épületrekonstrukció kapcsán a tágabb környezetre? Zsurnalizmusnak tűnhet kontrasztba állítani a tizenegy emelet magas panelépületek hosszú sorát a mostani, apró építészeti beavatkozással. Talán fölöslegesnek is, hiszen a közvetlen hely is éppen elég feszültséget hordoz. A mai Újpest arculatát alakító lakótelepeket azonban nem véletlenül villantom fel képként, hanem hogy jelezzem: a városokról, városrészekről kialakult tipikus kép a helyhez közelebb lépve sokkal változatosabb és sokfélébb, mint azt elsőre gondoljuk. Ráadásul egyes elemek felerősítésével és mások visszaszorításával egy hely szépen áthangolható. A város változik: egy-egy jó helyen jól elvégzett beavatkozás pozitív folyamatokat indíthat útjára. Az újpestiségre való utalásnak van egy személyes oka is: érzékeltetni szeretném azt a meglepetést, amely a Budapesti Építész Kamara által meghirdetett Nívódíj Pályázat épületlátogatásra érkező zsűrijét fogadta. A beadott építészeti dokumentációból ugyan tudható volt a tervezési helyszín, de a fotókon domináló új épületszárny hófehér, lyuggatott árnyékolói, az alsó szinten teljesen transzparens ház, előterében és hátterében az üde zöld kertekkel még a kapuban állva is hihetetlennek tűnt. Pár hónappal később a vezető tervezőt, Berzsák Zoltán t hallgatva azonban már értjük, hogy egy világ közepén járunk: a szándék mind a beruházó önkormányzat, mind az épületet lakó katolikus egyház részéről sokkal több volt, mint egy épület felújítása: „Az Önkormányzatnál eleve olyan építészt kerestek, aki nemcsak a műemlék felújításokhoz ért, hanem aki számára a közösségformálás fontos érték. Presbiterként, a Református Egyházközösség építészeti bizottságának tagjaként számomra a közösségi lét téri feltételeinek megteremtése a legfontosabb. Egy gyülekezet életének színteret, hátteret adni komoly kihívás. Márpedig Újpesten éppen ez volt a feladat, Horváth Zoltán plébános nagyon aktív a gyülekezet életének a szervezésében, építészként nekem ennek az életnek kellett teret biztosítanom.” Egek Királynéja római katolikus plébánia, Újpest szöveg: Somogyi Krisztina, fotó: Albertszki Tamás Sűrű városi környezetben az építészeti beavatkozás gyakran egy meglévő épület felújításával, átértelmezésével indul: az építész feladata a problémássá vált örökségelem és a feltámadó víziók közötti lehetséges összhang keresése. Az 1870-es években kiépült újpesti Szent István térre néző eklektikus ház átépítésének tervezői sem tettek mást: mentették, ami menthető, létrehozták, ami kitalálásra várt, és a kettőt megpróbálták egyensúlyban tartani. Munkájuk két szempontból különleges: az egyik az új épületszárny és az általa kialakult térképzés, a másik maga a helyszín. A bájos házikó és a mögötte található csendes kert Újpest piacterén található, pár háztömbnyire az ország legnagyobb, 17 ezer lakásos panellakótelepétől. A sikeres felújítás a Budapesti Építész Kamara Nívódíj pályázatán Jelöltként lett díjazott. A vezetőtervezővel, Berzsák Zoltánnal beszélgettünk. A REJTŐZKÖDŐ PÁVA Eklektikus kisvárosi utcakép a plébánia épületével, Újpest központjában
