Budapest, 2015. (38. évfolyam)
11. szám november - Tóth Vilmos: Külvárosi panteon
BUDAPEST 2015 november 3 A főváros fontos polgárai voltak Érdemes a sírokon olvasható neveket böngészni, mert a 19. századi Budapest számos ismert alakjának vezetett ide az utolsó utáni útja. Hatalmas obeliszk őrzi a budai keserűvíz-forrásokat felfedező és elsőként hasznosító Saxlehner András és számos családtagja emlékét. Eredetileg a Kerepesi úti temető egyik fal melletti mauzóleumában nyugodtak, ám a Czigler Győző tervezte építmény az 1944/45-ös ostrom során megsemmisült. A parcella túloldalán nyugszik báró Kochmeister Frigyes, a dualizmus kori főváros keres kedelmének egyik legnagyobb fejlesztője, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Áru- és Értéktőzsde elnöke. Eredeti sírhelye fölött egykor felesége emléke, Stróbl Alajos 1897-ben felavatott remek szobra állt, ami a Kerepesi útiban maradt, és ma Márkus József főpolgármester sírját díszíti. Nincs meg az eredeti síremléke Pekár Imre malomipari szakembernek, feltaláló nak, a fővárosi gazdasági élet egyik sokoldalú alakjának sem. Ez Schickedanz Albert és Zala György alkotása volt, és szintén az ostrom során dőlt romba. A Rákoskeresztúri temetőbe tehát éppen a felszámolt falszakasz legjelentősebb művészeti értékei nem kerültek át. A kivétel Luigi Mazzi olasz szobrász alkotása, amely báró Gromon Dezső nek, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnökének sírja felett ma is látható. Érdemes megemlíteni, hogy Kochmeister és Gromon mellett más főnemesi rangú családok nevével is találkozhatunk a sírköveken – például Cebrian, Karátsonyi, Kornis, Révay –, bár a Kerepesi úti teme tő fal melletti része elsősorban a nagypolgárság, másodsorban a polgárosodó köznemesség temetkezőhelye volt, míg a főnemesek többsége hagyományosan a vidéki birtokokon temetkezett. Több 1848-as honvédtiszt neve is olvasható a Rákoskeresztúri temetőbe átkerült köveken, például Horváth Pál alez redesé, vagy Mecséry Gusztáv századosé. Beivinkler Károly 48-as százados évtizedek múlva erdészeti és csatornázási szakemberként fejtett ki jelentős tevékenységet, Hazay Ernő pedig, aki a szabadságharcban hadnagyként vett részt, később a Pester Lloydnak, hosszú évtizedek meghatározó fontosságú budapesti lapjának egyik alapítója lett. Szép sírkő őrzi Wágner János belgyó gyász professzor emlékét, aki a Pesti Királyi Orvosegyesület elnöke volt, és jelentős vagyont adományozott a létesítendő protestáns árvaház javára. Portréját Senyei Károly faragta, sírverse pedig Szász Károly szerzeménye. Vele egy sírban nyugszik bátyja, Wágner Dániel , az első magyar gyógyszerészdoktor. A közelben található Patrubány Gergely , Budapest első tiszti főorvosa, Horváth Mihály , a hazai ortopédsebészet egyik úttörője, valamint Schaffer Károly ideg-és elmegyógyász professzor síremléke is. Forrás a családok történetéhez Hosszasan lehet még sorolni az áthelyezett sírköveken olvasható ismert neveket. Itt található Szvetenay Miklós jogász sírköve, felirata azt emeli ki, hogy „portugál fő-consul” volt, bár iparfejlesztői tevékenysége ennél fontosabb. Nem hagyhatjuk említetlenül Gyulay Béla leányiskolai igazgatót, az első női kereskedelmi tanfolyam megszervezőjét, vagy Gohl Ödön numizmati kust, a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárának vezetőjét sem. Itt nyugszik még Folkusházy Lajos alpolgármester, Pisztóry Mór jogtudós, Feszty Adolf építész, Ocker Menyhért és Szelnár Adolf kertészek, a ko csigyáros Kölber család, valamint a tudo mányok és az irodalom nagy mecénása, Tomori Theodorovits Anasztáz. Eredetileg mindegyikük síremléke a Kerepesi úti temető fala mellett állt.
