Budapest, 2015. (38. évfolyam)
11. szám november - Tóth Vilmos: Külvárosi panteon
BUDAPEST 2015 november 4 Akadt olyan eset is, amikor a Rákoskeresztúri temetőben való elhelyezés sem lett végleges. Pekár Imre sírjának szomszédságában nyugodott két nagy tudós, apa és fia: Pauler Gyula történész, a Magyar Or szágos Levéltár első főigazgatója, illetve Pauler Ákos filozófus, akiknek sírja később a badacsonytomaji Szent Donát-kápolnába került. Egy másik sír pedig évtizedekkel a kilakoltatást követően visszatért a Kerepesi úti temetőbe, bár nem az eredeti helyére: ott van eltemetve Beregszászy Lajos zon gorakészítő mester, valamint veje, Réczey Imre sebészprofesszor. Érdemes végignézni a további, kevésbé ismert neveket is a Rákoskeresztúri temető e két furcsa parcellájában. A főváros építői, tisztviselői, lakói sorjáznak elő a nem is olyan régi múltból. A családnevek többsége magyar és német, kisebb részük szláv, néhány pedig francia és olasz eredetről árulkodik. Az áthelyezett sírok egy része alig látszik ki a bozót és a kúszónövények alól, amelyek a téli és a kora tavaszi hónapokban teszik láthatóvá a legtöbbet a kövekből. Ez a síremlékegyüttes csak torzó, egy részlet, ami azonban kiválóan reprezentálja az egészet: a Kerepesi úti temető falsírboltjainak jelentőségéről mesél. Az át nem helyezett többség ma már a főváros legrégebbi, nagyrészt eredeti állapotában fennmaradt temetőrésze, és – felirataik révén – úgy az eredeti helyükön álló, mint az áthelyezett kövek rendkívül fontos család- és várostörténeti források. ●
