Budapest, 2015. (38. évfolyam)

10. szám október - Daniss Győző: A NAGY HÁBORÚ - Cso-cso-szán nem lett áldozat

BUDAPEST

2015 október

10

Tango karmester éppen a hadüzenet előtt néhány nappal tette le az esküt. Emiatt és valóban irigylésre méltó fizetése miatt főképpen őrá zúdultak a támadások. A Magyar Hírlap egy felháborodott olvasói levelet idézett (május 29.). Annak „operista” aláírású küldője Tangót nem tartja jó karmesternek, ráadásul „az olasz lenézi a magyarokat” (a dirigens muzsikus előtte évekig vezényelt Berlinben, Milánóban, New Yorkban, később pedig számottevő szerepe volt A fából faragott királyfi 1917-es, valamint A kékszakállú herceg vára 1918-as bemutatásában). Harsogott a Pesti Hírlap is (május 28.): „Mit gondolnak az operaháznál: lehetséges lesz az olasz háború alatt olasz karmesternek egyáltalán dirigálni Magyarországon? Azt hiszik, mindent meg lehet csinálni már a budapesti magyarokkal?” A közönségnek mindig igaza van?

Amint a már idézett Budapest olvasói május 30-án megtudhatták, Kern Aurél is elhatárolódni látszott az olaszoktól: „A zeneértő és zenekedvelő közönségben a hazaszeretet és az olaszgyűlölet felülkerekedik a művészi élvezet kívánalma-Székelyhidy Ferenc, mint Pinkerton

Várady Margit Szuzuki szerepében