Budapest, 2015. (38. évfolyam)
10. szám október - Daniss Győző: A NAGY HÁBORÚ - Cso-cso-szán nem lett áldozat
BUDAPEST 2015 október 9 Arra a korántsem hipotetikus feltételezésre, hogy az Opera a hadüzenet ellenére műsoron tarthatja az olasz mestert, Puccinit, a lapok színházi/zenei rovata inak többsége felhorkant. A legvadabbul talán a Budapest (május 26.): „Nem hiá ba brávók, bérgyilkosok és méregkeverők hazája volt a múltban Olaszország, úgy látszik, a jelenben sem tagadja meg magát. Az Operaház olaszai évek óta élnek közöttünk és húzzák a busás, sokszor érdemetlenül nagy fizetést... Lövészárokba a fegyverbíró olasz-magyarokkal, akiknek most a magyar haza védelmére kell fegyvert ragadniok! De ne honfitársaik ellen vigyék őket, mert eszükbe jutna származásuk.” Az „olasz-magyarok” kifejezést az magyarázza, hogy az Operaház társulatának itáliai tagjai közül néhányan magyar állampolgárságot szereztek. Közülük Egisto Cso-cso-szán nem lett áldozat Daniss Győző A Magyar Királyi Operaháznak is nehéz esztendeje volt 1915. A művészi, műszaki és adminisztratív részlegből sok férfit elszólított a front, s a háború miatt a működéshez szükséges pénzből sem jutott elegendő. Az 1914/1915-ös évad alig két hónapig, március 21-től május 24-ig tartott, és hetenként csupán két estén gördülhetett föl a függöny. A „kétestés” hetek a következő évad október 14-én kezdődött első felében is folytatódtak. A teljes 1915-ös teljesítmény: 47 előadásnap, 50 opera- és balettelőadás. A februárban kinevezett igazgató, Kern Aurél gondjait tetézte, hogy a nemrég még szövetséges Olaszország május 23-án hadat üzent a központi hatalmaknak. A NAGY HÁBORÚ Környei Béla
