Budapest, 2015. (38. évfolyam)
9. szám szeptember - Szántó András: Budai kirándulás
BUDAPEST 2015 szeptember 5 Váradi Albert eredeti rajzai a Wippner vendéglőről (postai levelezőlapok, 1920.) Történészi elmélyedést – és grafológiai ismereteket – kívánna a fotó hátoldalán lévő ceruzás, jócskán elmosódott aláírások megfejtése. Az egyik aláíró Herpy Sándor , illetve a Herpy család több tagja is. Herpy Arnold (szintén aláíró) az 1937-ben már 120 éves fennállását ünneplő híres belvárosi órás cég tulajdonosa volt. A „jó órák boltja” néven ismert műhely 1817-től négy generáción át hirdette az alapos és pontos munka és a magas minőség filozófiáját, és ezzel vált a Belváros egyik legismertebb üzletévé (Petőfi Sándor utca 17.). Hegyvidéken A Hűvösvölgyet és környékét fémjelző számtalan kerthelyiség mindegyike megtelt egy-egy napfényes-kirándulós napon, a villamos százával szállította a Nagyrétre az embereket, családokat és baráti társaságokat, akik a mai vendéglősök álmaiban szereplő mértékben lepték el a kecskelábú asztalokat és összecsukható székeket. A Balázs család például panziót is építtetett a vendéglője mellé, amely így – osztrák mintára – nemcsak kiránduló, hanem nyaraló-üdülő helyként is vonzotta a budapestieket. Ismertségét nyilván az is segítette, hogy a villamos-végállomáshoz a legközelebb volt, s az akkor is elég hosszú, fárasztó utazás után az első felüdülési helyet biztosította a hideg, friss csapolt sörre vágyóknak. Még jóval a villamos-korszak előtt alapította meg Balázs Antal a vendég lőt: 1800 körül. Száz évvel később, 1906-ban ifjabb Balázs Antal már büszkén állt ki a kapuba személyzetének legfontosabb tagjaival és családjával. A fotón az idős vendéglős mellett a 3. generációs Antal látható feleségével, sőt a 4. generációs is látszik – még édesanyja kezében. A Hűvösvölgy nevesebb vendéglátó helyei voltak még: Schüller Gyula , majd János Hársfa vendéglője a Hidegkúti út 84-ben; a Holtzspach nyaralótelep az Orvvadászhoz címzett vendéglőjével, ahol a híres Öreg Rácz Pali zenekara játszott hétvégeken. A Nemec nővérek Bagolyvár Kioszkja a Mária Remetei út 54. alatt előkelőbb vendégeket is fogadott, akik saját vagy bérelt fogataikkal érkeztek ide a hétvégeken igen szép számban. Sok kisebb büfé, vendéglő működött még a környéken sokszor változó tulajdonosokkal, de tartósan jó minőséggel. Wippner Mihály, a virilista A Hegyvidék nagyon sok jó hírű vendéglője közül még egyet emelünk ki, amely Máriaremetéhez kapcsolódott: Wippner Mihályét, a Remetéhez cégérezve. A hely és a család történetét szerintem legjobban dr. Czaga Viktória főlevéltáros foglalta ös z sze egyik helytörténeti előadásában. „Wippner Mihály, Hidegkút virilis polgára, ami annyi jelent, hogy vagyona révén a községi képviselőtestület tagja, tehát nem kell őt megválasztani. Minden jel szerint nem szegény ember: a Gasthaus zum Einsiedler – A Remetéhez címzett vendéglő és kávéház tulajdonosa. (...) A hírnévre jellemző, hogy Gundel Imre a nagyhírű vendéglőscsalád leszármazottja, aki megírta Budapest vendéglátásának történetét, Wippner Mihály vendéglőjét is számon tartotta, mint amelyik „rák és szárnyas ételeiről híres – és habos kávéjáról. (...) Vendégköre az elegáns, úri társaságból került ki. Olyan vendéglő volt, ahol nem a tulajdonos otthonos kényelmét, hanem a vendég érdekeit nézték, s a hely eleganciáját a gyors és figyelmes kiszolgálás, a frakkos pincérek sora is emelte. A Balázs vendéglős család három generációja a főbejáratnál (amatőr fotó 1906-ból)
