Budapest, 2015. (38. évfolyam)
7. szám július - Rokob Tibor: A NAGY HÁBORÚ - A barakk-kórházból nyomortelep
BUDAPEST 2015 július 24 A mai József Attila lakótelep helyén állt hajdani legendás barakkváros területe – az Üllői út, a Gyáli út, a kispesti Határ út és az Ecseri út között – 1914-ig teljesen beépítetlen volt. Nem is tartozott a városhoz. Az Üllői út két oldalán rétek, kukoricaföldek feküdtek. Ez volt a városhatár. A 19. század végéig a közeli Bivalyrét mellett legelőként, itatóként használták. Az itt elterülő Nagy Sertés tavat a népnyelv által „Büdös ároknak” keresztelt Illatos árok segítségével csapolták le. Ezt követően az 1830–40-es évek körül gróf Széchenyi István rendezett itt lóversenyeket. Így kaphatta később a Lóversenydűlő nevet. A századforduló idején katonai gyakorló lőtér létesült a térségben. Magyarországon itt emelkedett először repülőgép a levegőbe. 1909 októberében Louis Blériot attrakciójához villamoskocsik szállították a városból a kíváncsiskodókat. A századfordulón a főváros az Ecseri út közepénél Fuvar-telep néven szeméttelepet hozott létre. Ide érkezett a város összes sze-A barakk-kórházból nyomortelep A Mária Valéria telep története Rokob Tibor Bár a főváros egyik leghíresebb nyomortelepének barakkjait csak ideiglenes céllal húzták fel, mégis két nemzedék volt kénytelen a szegénység, a nélkülözés, és a teljes kilátástalanság világában leélni életét. NAGY HÁBORÚ
