Budapest, 2015. (38. évfolyam)
7. szám július - Elek Lenke: Te+én
BUDAPEST 2015 július 2 Magunk között csak Te meg én háznak hívtuk a Bem rakpart 30. szám alatti, a hatvanas évek végén épült épületet, amely része oly sok ötvenes-hatvanas éveit taposó kortárs szerelmes fiatalságának. Ebben a házban nyitottak ugyanis egy akkor nagyon modernnek számító presszót, amely afféle boxokat – majdnem azt írtam, páholyokat – kínált a vendégeknek. Itt nyugodtan elcsattanhatott akár egy-egy diszkrét csók is. A tízszintes ház a tömb déli foghíjaként, három utcára nyíló homlokzattal, Bem rakparti lakóbejárattal, Fő utcai gazdasági bejárattal épült. Hatalmas erkélyeivel, jókora ablakaival kivételes panorámát nyújt a Dunára és a Parlamentre. Modern elegancia, gyönyörű panoráma A negyedik oldalon a megmaradt lakóépület tűzfalához csatlakozik. Szürke, márványerezetű lappal borított bejárata – kissé megroggyanva –, de ma is tükrözi a valamikori modern eleganciát, s a lakók névsorát böngészve sok a doktor és számos a külföldi. Az épületet a nagyon tehetséges, fiatalon, tragikus hirtelenséggel elhunyt, Ybl-díjas építész, Vedres György tervezte, aki már huszonévesen – haláláig – tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen. Tervezett kórházat, irodaépületet, áruházat, lakóházat. 1966 és 1967 között London Város Tanácsának tervezőirodájában dolgozott, ami akkor nem volt jellemző. Az ő nevéhez fűződik az akkori Felszabadulás tér, ma Ferenciek tere modern képe, majd a Váci utcai Fontana áruház megalkotása is. A Kossuth Lajos utcát árkádosította – ezt ma természetesnek vesszük, holott nem az –, és arra is ügyelt, hogy épségben megmaradjon a szecessziós gyógyszertár. Az a bizonyos petróleumlámpa A Bem rakpart 30-ban már öröklakásokat árultak. Az egyik családnál többször vendégeskedtem. Laux József , az Omega dobosa és Adamis Anna az együttes szö vegírója, a kor akkori „álompárja” (e bulvárfogalom persze akkor még ismeretlen Te + én Egy presszó + egy ház metamorfózisa Elek Lenke Forrás: Csontó Sándor gyűjteménye
