Budapest, 2015. (38. évfolyam)
5. szám május - Csontó Sándor: ÖTVEN ÉV - Hová tűnt a lóverseny sármja?
BUDAPEST 2015 május 4 A Pesti Turf 1965. május 29-i számából pontosan ismerjük a tavaszi, meghívásos nagy amatőr verseny eseményeit, melyen Domján Edit, Lugossy Zsuzsa és Böröndy Kati először vette kezébe a hajtószárat, míg Csikós Rózsival, Tábori Nórával és Kelemen Évával már korábban is futott a sulky. A hűvösebb idő ellenére is zsúfolásig megteltek a páholyok a „hajtók” hozzátartozóival, a rajongókkal és a művészvilág tagjaival. Többek között Orosz Adél, Géczy Dorottya, Lázár Mária, Fülöp Zsigmond, Garas Dezső, Kaló Flórián, Zenthe Ferenc, Róna Viktor, Gálcsiki János és Lajtai Lajos szurkolt kedvencének. Bessenyei Ferenc, aki ezidőszerint Lugossy Zsuzsa – tévébemondó és színész, később tanár – férje volt, még kis piros-fehér kockás zászlócskákat is osztogatott a tribünön, hogy minél többen drukkoljanak párjának. Az indítás után Harlekin, kocsijában Zsuzsával rögtön az élre került, s bár Láncos és Katica utánaeredtek, némi küzdelem után, erélyes technikájának köszönhetően megérdemelten rajt-cél győzelmet aratott. A négy, ezerkettő és nyolcszáz forintos tiszteletdíjakat Horváth Tivadar adta át a helyezetteknek. Legyünk hű krónikások és adjuk meg a 2000 méteres táv végeredményét: Harlekin – Lugossy; Láncos – Kelemen; Maud – Csikós, míg a Májusi Nagy Handicapet abban az évben Lápvirág nyerte. A futam után a művésznő bevallotta, hogy a ló az elején nehezen fogadta el, de egy hónapig minden reggel kockacukrot kapott tőle, és a fegyelmezést nehezen tűrő jószág kezes báránnyá vált. – A fotón is látszik, hogy az ügetőversenyeken a lovak versenyügetésben húzzák a könnyű, kétkerekű kocsit (hivatalos neve sulky), melyben ül a hajtó, akinek a súlya – ellentétben a jockey-éval a galoppon, ahol a ló hátán, nyeregben ülnek – nem meghatározott. Az ügető kialakulását az az igény alapozta meg, hogy viszonylag nagy távolságot gyorsan lehessen leküzdeni, erre pedig az ebben a jármódban haladó ló a legalkalmasabb. Ez az ügető fajta kifejezett versenyló, fejlődésére a versenyzés meghatározó befolyással bírt, hoszszú évszázadok alatt alakították ki. Olcsóbb lovak, a tulajdonosokat itt kisebb költségek terhelik, a telivér inkább a tehetős uraknak való. – Köszönjük a fontos információkat Száraz Györgynek, a Magyar Lovaregylet elnökének. A Kerepesi úti Ügető a modern magyar építőművészet egyik emblematikus épületével 1933. augusztus 31-én nyílt meg. Milyen volt itt a hangulat a hatvanas években? Hová tűnt a lóverseny sármja? Csontó Sándor ÖTVEN ÉV 1965. május 29. Lugossy Zsuzsa TV-bemondónő Harlekin nevű lovával vezeti a mezőnyt a „Júlia-díj”amatőr ügetőversenyben, amelyben színésznők hajtottak az Ügetőn fotó: Révész Tamás
