Budapest, 2015. (38. évfolyam)
4. szám április - „Együtt élünk, elfogadjuk egymást!” - Zappe László: Telepiek
31 BUDAPEST 2015 április Az ambiciózusabb színházcsinálók időnként kiábrándulnak a színházból. Néhány éve Schilling Árpád , a nagyszerű és sikeres Krétakör alapítója hagyott föl a formával, hogy közvetlenebb módon próbáljon kapcsolatot teremteni a való élettel, netán hogy alakítani is igyekezzen azt. Ő most már ismét a Katonában próbálja a kétestés Faustot. Idén Zrinyi Gál Vince, az ugyancsak sok érdekes, eredeti dolgot is produkáló KoMaTársulat kitalálója és lelke, motorja jutott arra a gondolatra, hogy kimegy az életbe. Az újpalotaiba. Helybeli, lakótelepi fiatalokat fogott be a színházcsinálásba, mégpedig a saját lakótelepükön: „A háromhónapos próbafolyamat alatt a fiatalok saját történeteiket mesélték. Őszintén, nyíltan osztották meg érzéseiket, mindennapi élményeiket. A történet saját szavaikból, saját élethelyzeteikből épül, tapasztalt háttérstáb irányítása mellett...” Ebből lett a Blokkoló című produkció, a Nyírpalota út 53. lakótelepi lakásaiban. Ha sommásan összegezni akarnám az eredményt, akár azt is mondhatnám, hogy kimenvén az életbe, nem találtak semmit. De úgy igazabb lenne, hogy a semmit találták. Kérdés persze, hogy mit nevezünk valaminek. Járva a lakásokat, nézve, hallgatva az ifjúság életproblémáit görgető jeleneteket, idővel Mary Shelley Frankensteinjének rút, de zseniális kreatúrája jut az eszembe. Romantikus korának teremtményeként dicsőnek, magasztosnak látta Plutarkhosz életrajzait a görög-ró mai történelemből. Mindezt én ma csak véres gaztettek, árulások, aljas csalások és főképp mérhetetlen mennyiségű vérontás sorozatának érzem. Nem nagyon lenne tehát alapom arra, hogy semminek nevezzem mindazt, amit a mai fiatalok életük legfontosabb gondjai, leglényegesebb eseményei gyanánt előadnak. Merthogy ezek a jelenetek a legszűkebb magánélet gondjait-bajait taglalják. Tanulmányi nehézségeket, szerelmi-szexuális bonyodalmakat, köztük olykor barátság és szerelem viszonyának ősi morális talányát. Legnagyobb problémának a tétlenség és a terhesség tűnik föl. Kitekintés a világra: természetfilm a tévében, hősiesség: lövöldözős videójáték. Meglehet, boldog kor az, amikor ilyenek a legfenyegetőbb árnyak. Látszólag súlyosabb, társadalmi léptékű gonddal foglalkozik a Centrál Színház új bemutatója, a Jó emberek. Igazi osztályharcos darab. Ha nem is egészen olyan, mint amilyeneket egykor szovjet importból kaptunk. Ez most Amerikából érkezett. Harcossága és mélysége bulvár szintű. David Lindsay-Abaire műve Bostonban játszódik, egy nyomornegyed tengődő lakói és a közülük kiemelkedett, jól kereső, előkelő helyen, remek villában lakó szülész orvos között tör ki a társadalmi feszültség. Egy szellemi fogyatékos gyermekét egyedül nevelő középkorú nő, miután kirúgták munkahelyéről, álláskeresés közben felkeresi egykori szerelmét, a telepről elszármazott, elmenekült orvost. Ebből lesz egy lelkizős-moralizáló veszekedés, amelynek végeredményeképpen kiderül, hogy a kisebb-nagyobb piszokságokra képes, hazugságra, átejtésre bármikor kapható telepiek azért alapjában véve mind jó emberek. Ellenben az orvos, aki tanult, törekedett, dolgozott, már a telepen is rasszista gazember volt. A Centrál Színház bemutatójának fő, ha nem az egyetlen oka az lehetett, hogy abszolút főszerepet kínált Básti Juli nak. S ezt ő hibátlanul be is tölti. Többet nem ad. Az ilyesféle bulvártechnikásan felszínes művekben sokszor benne van a lehetőség, hogy a színészi személyiség elmélyítse, súlyosabbá tegye a szöveget önmagában való minőségénél. Ez most nem történik meg. Básti Juli és a rendező Puskás Tamás beérik a magas szinten kiművelt színészi szaktudással. Ezer színben pompázik a nagyszájú nyomornaturalizmus, amihez sok fontos árnyalattal járul hozzá Szabó Éva és Pokorny Lia , kiegészítő szín a pá lyakezdő Rada Bálint . Szervét Tibor el veszetten handabandázik az erkölcsileg reménytelen helyzetben védekező orvos szerepében, Parti Nóra meg precízen je leníti meg az ellenfélhez pártoló elegáns irodalmár feleséget. Az előadás nagy erénye, hogy mindössze másfél óra egyben, szünet nélkül. Azt azért nem mondhatom, hogy nincs benne üresjárat, de legalább az is szórakoztató. ● TELEPIEK Zappe László A Budapesti Fesztiválzenekar egy grandiózus eseménnyel zárja a 2014-2015-ös évadot. Felelevenítve a hatalmas tömegeket vonzó, különleges hangulatú Budapesti Búcsú hangversenyeit, a zenekar június 18-án ismét visszatér a Hősök terére, és rendhagyó koncertet ad. Míg a muzsikusok Fischer Iván vezényletével Mendelssohnn ak a Szentivánéji álomhoz írt kísérőzenéjét játsszák, addig 200 gyerek táncol majd velük együtt a téren. A hátrányos helyzetű fiatalok az ország legkülönbözőbb részeiről érkeznek majd a fővárosba, hogy megmutassák, mit tanultak a több hónapos felkészülés során. Búcsúztassuk együtt az évadot és találkozzunk a Hősök terén! ● „EGYÜTT ÉLÜNK, ELFOGADJUK EGYMÁST!” A Budapesti Fesztiválzenekar rendhagyó évadzáró koncertje Hősök tere, 2015. június 18. csütörtök, 19 óra
