Budapest, 2015. (38. évfolyam)
4. szám április - Buza Péter: TÁRGYESET - Páholydísz Hildától
Lehetne akár királyi kastély is. Egy kisebb királyságban. De még ebben a mai, lepusztult állapotában is fejedelmi. Szó szerint. Guiness Lucy Madeleine -nek és saját magának építtette a portréfestés máig elismert nemzetközi fejedelme, László Fü löp, 1898-ban, Gyalus Ferenc cel. Mert bár málladoznak kint a falak, megrogyóban a büszke tornyok, félben-harmadában pusztulnak semmivé a faragott díszek, odabent, az első emeleten, ahol a pazar műterem is őrzi százéves pompáját vagy tízszer-tíz méteren, mintha még mindig a nagymester dolgozna valaki varázslatosra igazított arcképén. A modell kerevetén, háta megett hatalmas tükörrel, drapériák keretében – és a fotós kedvéért – most Ági, Szegvári Károlynak, az utoljára itt dolgo zó művésznek az özvegye ül. Volt ő akt is – Karcsikájának feküdt modellt –, jaj, hogy mennyivel szebb volt minden akkor! Itt született Liliom – Annak idején, 1947-ben a híres színész, Berczy Géza meg a felesége a teljes első emeletre költöztek be. Sokáig élt itt Rey metter Árpád leánya aztán: már özvegyen. Géza 1963-ban halt meg. Mutatványos família volt Reymetteréké. Tulajdonosai az angolparki dodzsemnek, a barlangvasútnak, a Royal Varietének. Karcsika 1954-ben leszerződött Berczyné vel. Jött volna a műterembe. Lakni, dolgozni. Mindig ide készült. Tudta azt minden képzőművész Pesten, hogy ki volt László Fülöp, és hogy milyen paradicsomi hely a műterme. Itt formázta meg Segesdi a Marx-Engels szobrot, dolgozott itt Englerth Emil portréfestő. A házban, a kisműte remben, Biai-Föglein István , Füsti Mol nár Zoltán. De egy kis hiba történt. Gé zának adta a pénzt a műteremért Karcsi, az meg eltüntette. Nem csak ezért tette ki a felesége persze, sok volt már a színészférj rovásán. De ezzel annak is befellegzett, hogy itt lakjon és dolgozzon a majdani párom. Szerzett hát egy műtermet valahogy a Dob utcában, onnan hurcolkodott át később a Dózsa György út 17-be, abba a házba, ahol Latyi ék lak tak. Berczyné közben suttyomban eladta a nagyműtermet valamikor a hatvanas évek elején Szendrő Jóská nak. Bejáratos volt ő is a házba és a lakásba, sokan tanulták itt a szerepüket Somlai Artúr tól Sennyey Veráig, mindennapos, olykor hálóvendégként. Van ennek is tudja, réges-régi hagyománya. 1912-ben a végleg Londonban ragadt László Fülöp eladta a kastélyt Pauperá nak, a bankárnak. Akinek a feleségét Bajor Gizi nek hívták. Előbb, 1909-1910-ben pedig – még Lászlóé a Zichy Géza utca 10. – Molnár Ferenc bérli az emeletet. Itt írja a Liliom ligeti történetét, a Liget partján. Páholydísz Hildától szöveg: Buza Péter, fotó: Sebestyén László 4 BUDAPEST 2015 április TÁRGYESET
