Budapest, 2015. (38. évfolyam)
1. szám január - Asztalos István: Polgárléptékű villák mindentudó mestere
is volt, aláírása nélkül az építőmester sem kaphatta meg járandóságát. Az elszámolás szerint egyébként ez az épület 36 ezer 563 pengő és 50 fillérből épült fel. 2 Tudni kell, hogy az 1920-as, 30-as években Alsógöd – Gödnek az a korábban önálló településrésze, ahol a fent említett villa áll − sok értelmiségi család kedvelt nyaralóhelye volt. Dr. Scholtz Kornél (1871–1962, szemorvos, egyetemi tanár, népjóléti államtitkár) a huszadik század elején már neves gyógyító, hosszabb klinikai működés után 1907-ben lett egyetemi magántanár és a Belügyminisztérium trachoma-ügyi előadója is. Ebben az évben ezen elfoglaltságai miatt nem tudott rendesen szabadságra menni, és helyette kibérelt egy szobát az akkori Kisgödön, a most is ismert Duna-villával szemközti üres présházban. A hely olyannyira megtetszett neki, hogy később lakhelyéül is választotta a kertet, amelyet szülei az ő javaslatára vásároltak meg 1907-ben. Az egykor 2758 négyszögöles akácosból az évek során gyönyörű parkot, valóságos arborétumot varázsolt, amelybe növényritkaságokat, örökzöldeket, nyesett sövényeket, varázslatos sziklakerteket, kaktuszokat telepített. A kisebb és egy nagyobb mesterséges tóban aranyhalak úszkáltak, télen két üvegház is gondoskodott a mediterrán és sivatagi növények átteleltetéséről. Mindezt sajnos már csak a régi fényképek és az egyre halványuló családi emlékezet őrzi. A lakóház ennek a kertnek a jelenlegi Kodály Zoltán utca felőli oldalára kerül, amelyet Árkay Bertalan tervei alapján 1929-ben kezdtek el építeni, s 1932-ben el is készült. Jellemző a korra, hogy miközben az építészet formai elemei valóban úttörőnek számítottak, és Dr. Scholtz Kornél nemcsak a kortárs építészetnek, de a kortárs festészetnek is lelkes támogatója volt, az újszerű műszaki megoldások és a kivitelező építőipar akkori színvonala sokszor még nem tették lehetővé a modern épületek megfelelő minőségű megépítését. Erre szintén a családi visszaemlékezésekből tudok következtetni, idézem Édesapám egyik írását: „Kornél bá csi hatalmas könyvtárszobája (stúdió) az épületnek majdnem teljes földszintjét elfoglalta, egy kis szoba kivételével; ez a nyugati sarokban volt. Az épület ablakai tolóablakok voltak, természetesen állandóan megvetemedve beszorultak, ami szintén örök vitatéma volt, mert Édesapám (a mi nagyapánk) kezdettől fogva ellenezte ezt, de Árkay Berci bácsi győzött. A lapos tető hasonló téma volt, minthogy egy 9 BUDAPEST 2015 január forrás: BTM Építészeti Gyűjtremény Az öreg ház képe 1907-ben és a műkő-beton kertdíszek A villa vadonatúj korában
