Budapest, 2015. (38. évfolyam)
1. szám január - Asztalos István: Polgárléptékű villák mindentudó mestere
idő múlva kezdett beázni, a párkányok megrepedezett betonvályújában.” Az épület egy korábbi meglévő (öreg ház) mellé épült, magába foglalva a szintén meglévő, magastetős régi konyhaépületet. Mivel az is a család tulajdonában volt, a kettőt 1932-35 között modernizálták, egy nyaktaggal összekötötték, és kibővítették. A nyaktag földszintjén rendezték be az új fürdőszobát és alakítottak ki egy összekötő folyosót, majd később a fürdőszoba feletti vendégszobát. Ekkor nyerte el mostani alakját az öreg ház verandája is, és lett kisebb, hogy az egyik földszinti szobát elérje a nap. Az itt alkalmazott lapostetővel teremtette meg Árkay Bertalan az összhangot az egyszerű, magastetős uradalmi épület és a modern építészetű új épület között. 4-5-6 Atyai nagyanyánk visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy az új épület emeletén volt a háló, a dolgozó és fürdőszoba. A félemeleten – a nyaktagban – a vendégszoba, a földszinten pedig az említett nagy könyvtárszoba: a stúdió. Ehhez kapcsolódott széttolható üvegajtóval a télikert. 7 Az épületegyüttest a világháború után államosították, több lakásra osztották. Ennek következtében az azóta eltelt évtizedek során sok alakításon, toldozáson-foltozáson esett át, így mára már alig felismerhető eredeti állapota. Sajnos az épületről kevés fénykép készült, megmaradtak azonban Árkay tervei, melyeket a Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjteményében őriznek, és a közelmúltban dolgoztak fel és váltak kutathatóvá. Néhány műszaki érdekességre is felhívom Tisztelt Olvasóim figyelmét. A lépcsőházként funkcionáló torony egyben a víztorony szerepét is betöltötte, felső része egy másfél köbméteres víztartályt is magába foglalt. A kertben lévő – akkor még iható vizű – kútból elektromos szivattyú nyomta fel a vizet. A túltöltés elkerülését az épület külső oldalán elhelyezett, egy méter hosszú vízszintmutató tette lehetővé. Nem volt tökéletes a megoldás. Bátyámmal emlékszünk arra, hogy gyerekkorunkban ez a rendszer még működött, de többször túl is töltötték, minek következtében elöntötte a víz a lépcsőházat. Az épület lapos teteje egyben tetőteraszként is szolgált, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt abban az időben a Dunára és a Pilisre. Tiszta időben még a Börzsöny hegyeit is látni lehetett. Ezt az adottságot használta ki a megszálló katonaság is a világháború idején, a torony tetején katonai megfigyelőpontot létesített, egy deszkatoronnyal megmagasítva azt. Az egyik megmaradt fotón a nyaktag földszintjén elhelyezkedő fürdőszoba míves vasrácsát tanulmányozhatjuk. Ez és az ehhez – stílusban illeszkedő – korabeli rácsok legtöbbje még ma is megvan. 9 A díszkert a korabeli parképítészet számos tárgyi emlékét őrzi. Dr. Scholtz Kornél – nem lévén saját családja – szenvedélyes kertész és botanikus is volt. Szabad idejében a park díszítésére helyben készített műkőből és betonból csinált/csináltatott számtalan virágtartót és más elemet. A tavak alsó, vízzáró része is bitumenes szigetelésű, hálós vasalású betonlemezből készült, a szökőkutat díszítő, kisfiút ábrázoló szobrot is betonból öntötték. Karján halat tartott, a szájából spriccelt ki a víz, ha megnyitották a csapot. Egy másik műszaki érdekesség, amelyet a hazai szakirodalom is nyilvántart, a ma is meglévő kerti napóra, amelynek talapzata szintén betonból készült. A hengeres oszlopon lévő, berakott dunai kavics-díszítés napsugarat mintáz. Magát a napórát atyai nagyapánk, Asztalos Sándor (Született Pfeiffer Sándor) okl. gépészmérnök tervezte Kornél bácsi számára 1936-ban. A horizontális elrendezésű, feltüntetett földrajzi koordinátákhoz – É.sz.: 47°42 ́, K.h.: 19°4 ́ – kötött napóra háromszögletű, rozsdamentes acél árnyékvető éle a föld forgástengelyének csillagászati pólusára mutat. Vízszintes számlapja 30 centiméter átmérőjű, nyolcszög alakú bronzlap. Ebbe vésték az egész, és negyed órát jelző, valamint az évszaktól függő hosszúságú árnyék-hegy vonalakat. A pontos időmeghatározást egy táblázat segíti. Az arab számok az egész órákat mutatják, latin felirata – NON NUMERO HORAS NISI SERENAS – szerint pedig csak a napos órákat számolja. ● 10, 11 10 BUDAPEST 2015 január A lapostetős veranda, amikor még a család használta A „végállapot” az utca felől
